Matolcsy György bejelentése alapján 2011 január 31-éig mindenkinek lehetősége van döntést hozni a nyugdíjáról. Egész pontosan arról, hogy az államra bízza magát és onnan várja majd öregkorára a jól megérdemelt nyugdíját vagy pedig önmaga kíván gondoskodni nyugdíjas éveinek egzisztenciájáról.

A döntés nem könnyű. De nézzük pontosan miről is kell döntenünk. A jelenlegi nyugdíjrendszer gyökeresen átalakul az eddig 3 lábon álló rendszerből a kormány 2 lábon állót kíván teremteni. Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy a munkavállalók a bruttó fizetésük 9,5%-át egy magánnyugdíj biztosító által kezelt számlára fizette, míg a munkáltatója a bruttó fizetésének 24%-át az állami nyugdíjrendszerbe utalta. Ez a kiindulópont, ami most megváltozik. Két lehetséges út van a munkavállaló előtt. Vagy csak az állami rendszerbe fizet (utalja mind a 10+24%-ot) vagy pedig 10%-ot a magánnyugdíj számlájára 24%-ot pedig az állami rendszerbe. Amennyiben valaki úgy dönt, hogy az államra bízza nyugdíját abban az esetben a magánnyugdíj pénztári számláján lévô (magán)vagyonát átadja az államnak. Amennyiben pedig úgy dönt, hogy a továbbiakban a magánnyugdíj pénztárból szeretne nyugdíjat kapni akkor nyilatkozni kell a magánnyugdíjpénztára felől döntéséről.

Árnyaljuk kicsit a képet és nézzük meg mi történik ha valaki úgy dönt nem tér vissza a tisztán állami nyugdíj rendszerbe. Ebben az esetben bruttó fizetésének 10%-át „küldheti” a magánnyugdíj pénztári számlájára a munkáltatója által fizetett 24%-os nyugdíjjárulékát pedig az államnak kell fizetnie. Nézzük mit is jelent ez. A 24% hivatkozzunk rá most ezen a néven az egyszerűség kedvéért, eddig a munkáltató fizette a munkavállaló bruttó bére alapján, mint nyugdíjjárulékot. Viszont a jövőben ez a 24% már nem nyugdíjjárulék címén kerül megfizetésre hanem adó címen. Ez egy nagyon fontos különbség. Ugyanis míg a nyugdíjjárulék jogot keletkeztet a munkavállaló számára és egyben kötelezettséget az államra, hogy nyugdíjba lépés után nyugdíjat folyósítson a munkavállalónak. Viszont mivel ezt adóként fogják a jövőben beszedni, így ez a kötelezettség az állam részéről megszűnik. Az így befolyt összeg felhasználásáról az állam maga dönthet. Tehát aki így dönt annak csak a magánnyugdíj biztosítója fog nyugdíjat folyósítani az állam nem. Nézzük mit is csinál a magánnyugdíjpénztár a rá bízott javakkal. A választott portfólió kezelésnek megfelelően fekteti be a pénztártag vagyonát. Nagy általánosságban az mondható el, hogy a befizetett pénz 50%-át állampapírba fekteti a fennmaradó részt pedig a magyar és a nemzetközi tőzsdéken forgatja. Természetesen a pénztár nem ingyen végzi ezt a munkát. Ezért a tevékenységéért díjat számol fel. Nagyságrendileg 4%-át kéri a befizetett pénznek. A magánnyugdíj pénztár nagy előnye, hogy a munkavállaló mindig pontosan tudhatja, hogy mennyi pénz van a számláján, mennyi a befizetett összeg és a mennyi hozamot hozott neki. A nyugdíjpénztárakról általánosságban elmondható, hogy az évi infláció felett – tehát reál értéken tartás – 0.7-1.1%-nyi plusz hozamot is hoznak évente.

Most nézzük mit is ígér az állam azoknak akik visszatérnek a tisztán állami nyugdíjrendszerbe. A kormány egyéni számlavezetést ígér, ami annyit tesz, hogy láthatja mindenki, hogy a munkáltatója fizet-e utána nyugdíj adót. Illetve ígéretet tesz arra a kormány, hogy amikor a munkaválalló eléri a (jelenleg 65 év) nyugdíjkorhatárt akkor az államtól öregségi nyugdíjra lesz jogosult. Az megszerzett nyugdíj jogosultság örökölhető lesz, ami abban nyilvánul meg, hogy a házastársa, bejegyzett élettársa özvegyi járadékra lesz jogosult. Azok a magánnyugdíj pénztár tagok akik, akik infláció feletti hozamot sikerült elérniük a magánnyugdíjpénztári számláján azok ezt a hozamot kétféleképpen használhatják fel. Egyrészről kérhetik a készpénzben való kifizetését, de ebben az esetben 16%-os személyi jövedelem adót kell utána fizetniük. Másrészről pedig kérhetik, hogy a hozamot egy önkéntes magánnyugdíj pénztárnál vezetett számlájukra utalja át az állam. Az intézkedéscsomag szerint akinek viszont nem sikerüt reálértéken tartania befizetéseit azt az állam kompenzálni fogja. Bár az még nem világos, hogy mely módon, tekintve, hogy a befizetett-átvezetett nyugdíjpénztári számlán lévô vagyon nem magánvagyonként kezeli tovább az állam, tehát a "kártérítés" is csak virtuális lesz. Alapvető különbséget kell tenni a névre szóló számlavezetés állami és magánnyugdíjpénztári fogalma között. Az állam szerint az annyit jelent, hogy megnézhetjük fizeti-e utánunk a munkáltatónk a nyugdíj adót vagy sem. Míg a pénztáraknál lévô számlán forintra pontosan lehet követni a befizetéseket.

Annak aki az eddig magánnyugdíjpénztári számláján összegyűjtött vagyonát az állami rendszerbe szeretné átvinni, semmi dolga nincsen, az 2011 január 31-ével automatikusan megtörténik. Annak viszont aki maradni nem szeretne az addig összegyűjtött vagyon az állami rendszerbe átvinni annak nyilatkoznia kell a regionális nyugdíj-igazgatóságon ebbéli szándékáról.

Az állam a hozzá kerülő vagyonelemeket (nagyságrendileg 52% állampapír a fennmaradó 48% részvények, befektetési jegyek, ingatlanok) értékesíteni kívánja. Ennek módjáról jelen pillanatban még nem tudható túl információ. Annyi azonban biztosnak tűnik, hogy az állampapírok az állam visszavonja így csökkentve az államadósságot, a többi vagyonelemet pedig az Állami Alap kezelőnél létrejövő 5 fôs bizottság döntései alapján a piacon (tőzsdén) értékesítik, így forintosítva a vagyont.

Remélem e cikk elolvasásával sikerült mindenkinek egy kicsit tisztábban látnia a jelen helyzetben, könnyeben tud dönteni az öregkori egzisztenciájáról. E cikk a 2010 november 28-án rendelkezésre álló információk alapján készült.