Juhász Istvánné főtitkár sajnálatosnak tartja, hogy a képviselők többsége a széleskörű társadalmi tiltakozás ellenére sem vizsgálta felül álláspontját, és az Országgyűlés a több mint 3 millió pénztártag szempontjait teljes egészében mellőző törvényt fogadott el. 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes magánnyugdíjpénztári tagdíj mértéke 0 százalék lesz, azaz a munkavállalók béréből levont nyugdíjjárulékot az adóhivatal nem utalja tovább az egyéni nyugdíjszámlákra, hanem azt a tagok hozzájárulása nélkül a központi tb-rendszerbe irányítja át. Az elfogadott törvényben még utalás sincs arra, hogy milyen kompenzáció jár a 2011. december 31-ig tartó időtartam alatt egy tagra jutó, átlagosan összesen 140 ezer forintnyi elvonás miatt. Nem világos, hogy az állami rendszerbe novembertől átirányított pénzt milyen módon tartják majd nyilván az emberek számára, a kieső időszakra az állam mekkora mértékű hozamot garantál, illetve hogy az elvont összeget miként lehet örökölni.

A Stabilitás Pénztárszövetség azt tanácsolja tagjainak, hogy amíg ezek a részletszabályok (kompenzáció, nyilvántartás, öröklés) nem tisztázottak, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe, mert – például öröklés esetén - rosszabbul is járhatnak. A tagok pénze a pénztárakban az átmeneti időszakban is teljes biztonságban van: a pénztáraknak mindenképpen ki kell fizetniük a tagjaik számláin felhalmozódott járulékok inflációval növelt összegét, amit a Pénztárak Garancia Alapja biztosít. Magyarán a tagokat semmiféle kár nem érheti, befizetéseik hosszú távú értékállósága garantálva van a magánpénztári rendszerben.

A főtitkár közölte: a szövetség álláspontja szerint az elfogadott törvény több szempontból is ellentétes az alkotmánnyal. Korábbi alkotmánybírósági döntésekből ugyanis egyértelműen következik, hogy „a szolgáltatásokat és a hozzájuk fűződő várományokat nem lehet sem alkotmányosan megfelelő indok nélkül, sem pedig egyik napról a másikra lényegesen megváltoztatni”. Erre alapozva már 1995-ben is kimondták, hogy „a jogbiztonság, mint a jogállamiság leglényegesebb fogalmi eleme és a szerzett jogok védelmének elvi alapja, a szociális rendszerek stabilitása szempontjából különös jelentőségű”. Szintén a jogállamiság elvéből folyó alkotmányos követelmény, hogy „a jogszabályok olyan időpontban kerüljenek elfogadásra és kihirdetésre, amely megfelelő felkészülési időt biztosít az érintetteknek a jogszabály szövegének a megismerésére, az új szabályokhoz való alkalmazkodásra”. Mindezek alapján a Stabilitás Pénztárszövetség levélben fordult Schmitt Pálhoz, amelyben kérik a köztársasági elnököt, hogy küldje alkotmánybírósági normakontrollra a most elfogadott törvényt, az Alkotmánybíróságnál pedig kérelmezik majd, hogy haladéktalanul helyezzék hatályon kívül a jogszabályt.

A Stabilitás Pénztárszövetség álláspontja szerint az emberek egyéni számlára kerülő, jövőbeni biztonságot szolgáló és örökölhető nyugdíjcélú megtakarításairól a kormány és az Országgyűlés nem dönthet egyoldalúan, hatástanulmányok és az érintettek véleményének kikérése nélkül. „Egy ilyen horderejű döntésnél meg kell adni a mérlegelés és a választás lehetőségét mindenkinek, és azokat sem érheti hátrány, akik a kormány burkolt fenyegetései ellenére sem kívánnak visszatérni az állami rendszerbe” – mutatott rá a főtitkár, majd hozzátette: szakmai szövetségként ugyan távol kívánnak maradni a nagypolitikától, azonban minden olyan civil szervezet törekvését támogatni kívánják, amely a több, mint 3 millió pénztártag érdekeinek védelmét elő tudja segíteni. Ezzel párhuzamosan széleskörű felvilágosító tevékenységbe kezdenek, amelynek célja, hogy az emberek megismerjék a magán-pénztári rendszer másfél évtizedes működésének eredményeit, és ne a tényeket nélkülöző politikai szlogenek alapján kényszerüljenek döntéseket hozni időskori biztonságukról.