Az MGYOSZ által irányított, valamint a Deloitte szakmai támogatásával megvalósuló projekt keretében hat közép-kelet-európai ország munkaadói és munkavállalói szövetségei vettek részt abban a nemzetközi felmérésben, melynek eredményeiből kiderül, sok vállalkozás azért nem vezet be ilyen juttatási rendszert, mert nincs elegendő információja a lehetőségekről.

A munkavállalók pénzügyi részvétele egy, a világ számos pontján, számos formában megvalósuló koncepció, amelynek célja a tulajdonosok és a munkavállalók közötti szemléletbeli különbség csökkentése, továbbá az, hogy a munkavállalók részesedjenek valamilyen módon a cég által elért eredményekből. A TOBEQU3 (Towards a Better Quality of Financial Participation) nemzetközi felmérés célja többek között az volt, hogy megfelelő képet lehessen kialakítani a munkavállalók pénzügyi részvételét elősegítő programok ismertségéről, elterjedtségéről, továbbá arról, hogy mi a róluk kialakult általános vélemény és melyek a bevezetésük útjában álló legfőbb akadályok a közép-kelet-európai régió vizsgált országaiban (Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Románia, Bulgária).

A kutatásból kiderül, hogy mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók körében az úgynevezett vegyes juttatási rendszer örvend a legnagyobb népszerűségnek: a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is több mint a fele részesítene előnyben olyan rendszert a hosszú távú juttatási formák közül, amely részben az egyéni, részben a vállalkozás teljesítménye alapján működik.

A juttatás formáját tekintve a munkavállalók inkább a készpénz alapú és azonnali juttatást részesítik előnyben, a később realizálódó, de sokkal nagyobb hozam-esélyekkel bíró részesedésszerzéssel szemben. Egy részük (17,4%) ugyanakkor támogatná a vegyes juttatási formákat, azaz ha készpénzes juttatással párhuzamosan járnának ezek a juttatások. A megkérdezett magyarországi munkáltatók körében még mindig magasan a készpénz formájában biztosított jutalom a legismertebb, a megtakarítási jellegű programokról, valamint a részvényjuttatási formákról mindössze egyharmaduk hallott.

A megkérdezett munkavállalók 64 százaléka értett egyet azzal, hogy a munkavállalók teljes körét be kell vonni a munkavállalói pénzügyi részvételi programokba, nem csak a vezető tisztségviselőket és a felső vezetés tagjait, mivel az ilyen programok akkor tudnak igazán célt érni, ha a lehetőség minden munkavállaló számára nyitva áll a csatlakozásra.

A munkavállalók többségét a részvételben a különböző adókedvezmények is ösztönzik, de a várható kedvező hozam-kilátások azok, amelyek leginkább az értékpapír hosszabb tartása mellett kötelezik el őket. A munkáltatói oldalt tekintve érdekes tényező, hogy habár a programokat kedvező adózási feltételek mellett is meg lehet valósítani, az adóelőnyöket a bevezetés okaként mindössze a válaszadók két százaléka jelölte meg.