A háztartási munkák teljes jogú munkaként való elismerése úgy érhető el, ha az ilyen munkát végzőknek társadalmi és nyugdíjjuttatásokat, valamint megfelelő jogokat biztosítunk.

Ennek ellentmondva az egyenlőtlen munkaerőpiaci viszonyokat tovább fokozó cselédtörvényre mondott tegnap igent a Fidesz-KDNP frakciószövetség. A munkaadó jól jár, hiszen olcsón és legálisan fogadhat fel alkalmi munkavállalókat, de a munkavállaló súlyos árat fizet azért, ha legálisan akar dolgozni:

• nem lesz egészségbiztosítása,
• nem lesz nyugdíj-megtakarítása,
• minimumbérre, szabadságolásra, betegellátásra – legalábbis a törvény szerint – nem számíthat munkaadójától.

Úgy tűnik, a kormány úgy képzeli a nők társadalomban betöltött szerepének erősítését, hogy cselédsorba küldi őket. A háztartási munkák jelentős részét ugyanis nők végzik. Azok, akik fiatal pályakezdőként, kisgyermekes édesanyaként, ötvenes éveiben járó nőként – vagy hiányos képzettségük miatt – nehézkesen tudnak elhelyezkedni szakmájukban.

A munkavállalók körének kiszélesítése és az alulképzettek munkaerőpiaci integrációja nem mehet végbe a kiszolgáltatottság növelésével és a nemek közti esélyek differenciálásával. Ehelyett kiszámítható, átlátható és társadalmi védettséggel járó munkahelyekre van szükség, amelyek a gyermekvállalást és családalapítást is lehetővé teszik mindkét nem számára.

A LIGA is a cselédtörvény ellen

A LIGA Szakszervezetek kifejezetten rossz ötletnek tartja a cselédtörvénynek is nevezett, „az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtéséről” szóló törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné, hogy mindenféle adó- és járulék befizetése nélkül vállalhassanak egyesek munkát a ház körül, és ezért annak visszavonását követeli.