A vonatkozó jogszabályi előírások 2009. január elsejétől minden magánnyugdíjpénztár számára kötelezővé tették a választható portfóliós rendszer – életciklus alapú befektetések – bevezetését, amelyet néhány magánnyugdíjpénztár már 2008-ban elindított. A választható portfóliós rendszer a kutatás szerint jól vizsgázott, hiszen a megkérdezettek 78 százalékának már a bevezetés előtti szakmai véleménye is támogató volt.

A vélekedést a számok is alátámasztották, hiszen a választható portfóliós modell esetében a teljesítmények a kockázati profilnak megfelelően alakultak. „A választható portfóliós rendszer – a 2008-2009. évi adatok tükrében – adekvát választ adott az eltérő életkorokban feltételezhető befektetési preferenciákra, kellően hosszú megtakarítási időtávot feltételezve, kockázatosabb eszközök tartása mellett nagyobb hozamkilátásokkal rendelkező portfólió kialakítására van lehetőség” – tette hozzá Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára.

Ami a hozamokat illeti, a 2009. év végi tényleges adatok jócskán túlszárnyalták a szakemberek várakozásait. A válaszadók úgy vélték, hogy a magánnyugdíjpénztárak klasszikus portfóliója 9, a kiegyensúlyozott portfólió 12, míg a növekedési portfólió 16 százalékos eredménnyel zárja az évet. Ehelyett 11,45, 17,42, és 25,62 százalékos hozamot érhettek el a portfóliók. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a választható portfóliós rendszer bevezetése nem volt kötelező, azonban azok a pénztárak ahol magán ágon választható portfóliós rendszert vezettek be, az önkéntes pénztáraikban is követték ezt a példát. Választható portfóliós modell esetében 12, míg a nem választható portfóliós esetében 10 százalékos hozammal kalkuláltak a szakértők. Ezzel szemben átlagosan 19,21, és 14,96 százalékos profitra tehettek szert az önkéntes nyugdíjpénztárak.

A felmérésből az is kiderült, hogy a pénztári szektorban a befizetésekkel kapcsolatos várakozásokat nagyban meghatározta a 2010 januárjától bevezetett cafetéria szabálymódosítás, mely szerint már csak a számítógép- és internethasználat marad adómentes, a béren kívüli juttatási formák egy része – köztük az önkéntes nyugdíjpénztári, illetve az önkéntes egészségpénztári munkáltatói befizetés - pedig 25 százalékos adómértékkel adózik. A válaszadó szakemberek 2009 októberében úgy látták, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakba 13, az egészségpénztárakba pedig akár 15 százalékkal is kevesebb pénz érkezhet az idén. Emellett a munkáltatói befizetések összege az önkéntes pénztári szektorba összesen 17 százalékkal csökken, vélték a megkérdezettek. „A Stabilitás Pénztárszövetség tagjaitól beérkezett előzetes adatok – a pontos adatok május közepén várhatóak - alapján úgy látszik, hogy a szakemberek előrejelzése megalapozott volt, hiszen bár az egészségpénztáraknál a tagi befizetések összege többnyire emelkedett 2010. első negyedévében a tavalyi év azonos időszakához képest, ám a munkáltatói hozzájárulás lényegesen csökkent. Bár az egészségpénztárak közötti szórás jelentős, azonban átlagosan így is 4 és 21 százalék közötti visszaesést mutatnak az előzetes adatok a munkáltatói hozzájárulásban. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a befizetések még nagyobb visszaesése következett be a tavalyi év azonos periódusához képest: a tagi befizetések 1-16 százalék közötti csökkenést mutatnak, míg a munkáltatói hozzájárulás csökkenése átlagosan 10 és 23 százalék között mozog.” – ismertette a főtitkár a Szövetség tagjai által megadott előzetes adatok alapján kimutatható tendenciát. Az önkéntes pénztári tagdíjbevétel mintegy 60-80 százaléka származik a munkáltatói befizetésekből.

A jelenleg az Alkotmánybíróság előtt lévő, a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvény előírja a magánnyugdíjpénztárak kötelező részvénytársasággá alakulását, amiről a kutatásban résztvevőket is megkérdezték. A felmérésből is az derül ki, hogy az átalakulás önkéntes jellege jelenthetné a szakma számára a legelfogadottabb megoldást, hiszen a megkérdezettek 54 százaléka úgy gondolta, hogy a magánnyugdíj intézményének működéséhez a jövőben is a jelenlegi pénztári működési forma a legmegfelelőbb, 39 százalék a különböző részvénytársasági működési formák mellett tette le a voksát, míg 7 százalék szerint a befektetési alap lenne elfogadható.

A kutatás kitért az öngondoskodás szerepének alakulásával kapcsolatos várakozásokra is. A válaszok azt mutatják, hogy a megkérdezettek optimistán tekintenek a jövőbe és úgy ítélik meg, hogy az elkövetkező öt évben az öngondoskodás szerepe növekszik majd a társadalmon belül. „A Stabilitás Pénztárszövetség kiemelt célja az öngondoskodás erősítése a társadalom tagjainak körében. El szeretnénk érni, hogy az állampolgárok több területen is tudatosan részt vállaljanak az egészségügyi, a szociális helyzetük javításában, illetve előre gondoskodjanak az időskori megélhetésükről” – emeli ki Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára.