A bevallói létszám alakulása

2008. évről az előző évinél mintegy 62 ezer fővel több, összesen 4.562.000 db magánszemélyt érintő adóbevallás, egyszerűsített adóbevallás és munkáltatói elszámolás érkezett.

Az első ízben a 2008-as adóévre bevezetett egyszerűsített adóbevallás sikerét jelzi, hogy az új lehetőséggel 278.818 magánszemély, az összes adózó 6 %-a élt. Ennek következtében a korábbi évektől eltérően 2 %-kal csökkent az önbevallók aránya, bár még így is a magánszemélyek mintegy 77%-a ezt az elszámolási módot választotta. A korábban a munkáltatón keresztül elszámolók köréből 801 ezer adatszolgáltatás került benyújtásra, a tavalyi évhez képest 133 ezer darabbal kevesebb.

Az összevont jövedelmek alakulása

A 2008-as adóévben az adóalanyok közel 8 535 milliárd Ft összevont jövedelmet vallottak be, ami 562,5 milliárd Ft-tal haladja meg a 2007. évi hasonló adatot (a növekmény 7,1%-os növekedési dinamikának felel meg). A jövedelem növekményt elsősorban a munkaviszonyból származó bértömeg 6,4%-os valamint az adóterhet nem viselő járandóságok 16%-os növekménye okozza.

A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek csoportja a 2008-as esztendőben – a 2007-es 89 %-os adathoz képest elhanyagolható csökkenéssel - 88%-os részarányt képvisel az összevont jövedelem egészében, melyen belül kiemelkedik a munkaviszonyból származó bérek szerepe.

A munkaviszonyból származó bérjövedelem egy főre jutó átlaga 2008-ban 4,9 %-os emelkedés révén megközelítette a havi 156 ezer, illetve az éves 1 870 ezer Ft-ot.

Az egyéb jövedelmek aránya az összevont jövedelmen belül a 2007-es 8,2 %-ról 8,9 %-ra emelkedett, az adóterhet nem viselő járandóságok összevont jövedelmet meghaladó, 16 %-os növekedése következtében.

Az adóterhet nem viselő járandóságok címén keletkezett jövedelem 2008-ban 101 milliárd forinttal haladta meg az előző évi értéket, melyet szinte teljes mértékben a nyugdíj és az adóterhet nem viselő külföldi jövedelem címén keletkezett tételek növekedése határozott meg. A nyugdíjasok száma 2 %-kal, a bevallásukban szerepeltett nyugdíj összege 15,2 %-kal, 73,3 milliárd Ft-tal haladta meg a 2007-es értéket. A külföldről is jövedelmet szerzők száma 20 ezer főről 27 ezer főre növekedett, ugyanakkor az ilyen jogcímen szerzett jövedelem összesen 26,4 milliárd forinttal nőtt.

A kedvezmény jellegű tételek jellemzői

2008. évben összesen 506,1 milliárd Ft értékben számoltak el a bevalló személyek adókötelezettséget csökkentő tételeket, ami 46,6 milliárd Ft-tal haladja meg a 2007-es bázis esztendő hasonló adatát.

A kedvezmény jellegű tételek növekedését az igénybevett adójóváírás összegének és az adóterhet nem viselő járandóságok levonható adójának emelkedése okozta.

Az adójóváírás szabályai módosultak 2008-ban, megszünt a kiegészítő adójóváírás fogalma. 2007-ben az alapadójóváírásként havonta érvényesíthető max. összeg 9 000 Ft volt, s

2 100 000 Ft éves jövedelem felett nem lehetett már igénybe venni. A kiegészítő adójóváírás igénybevételére (havonta max. 2 340 Ft) 1 561 600 Ft-os éves jövedelemig volt lehetőség. Az adózók ezzel szemben 2008-ban max. 11 340 Ft adójóváírást érvényesíthettek 1 250 000 Ft-os jövedelemig, mely csökkentett összegben 2 762 000 Ft-os éves jövedelemig volt igénybevehető. Ennek a sávhatár kitolásnak köszönhetőn 363 ezer fővel nőtt az adójóváírásra jogosult magánszemélyek száma, melynek következtében az ilyen jogcímen elszámolt kedvezmény összege 27,8 milliárd forinttal emelkedett az előző évhez képest.

Az adóterhet nem viselő járandóságok levonható adója 24,8 milliárd forinttal emelkedett a már említett nyugdíjból származó jövedelem és külföldi jövedelmet szerzők arányának növekedése miatt.

A 2007. január 1-jével – átmeneti szabály beiktatásával – megszüntetett lakáscélú hitel kedvezményét 2008-ban 64 ezer fővel kevesebb magánszemély, összesen 6,3 milliárd forinttal kevesebb összegben vett igénybe.

Az egyéb kedvezmények tekintetében érdemi jogszabályváltozás nem történt, azonban a 2007. évi jogszabályváltozás jövedelemkorlátja miatt a jövedelmek említett növekedése következtében azok nagyságrendje bázisszint alatt maradt.

Az összevont jövedelmek, kedvezmények és az adókötelezettség sávos bontásban

Az éves szintű minimálbér értékének megfelelő vagy annál alacsonyabb összevont adóalapot az összevont jövedelmet elérő kör 24 %-a, 1 098 ezer adózó vallott be, ez 55 ezer fővel több az egy évvel korábban tapasztaltnál. Náluk az összes adókötelezettségnek mindössze 1,5 %-a keletkezett

Ez nem a ténylegesen minimálbéren foglalkoztatottak számát jelenti, mert az összevont jövedelmet feltüntetők között szerepelnek olyan adóalanyok is, akik munkaviszonyból származó jövedelmen kívüli egyéb jövedelmet (adóterhet nem viselő járandóság, vállalkozói kivét, stb.) szereztek, illetve nem egész évben volt munkaviszonyuk.

Az adójóváírásnál megjelölt jogosultsági hónapok alapján mindössze 345 ezer magánszemély tüntetett fel egész évre vonatkozóan minimálbér alatti jövedelmet (előző évben ez a szám 337 ezer volt). Az e jövedelemkategóriába tartozó magánszemélyek ötödének nem volt bérjövedelme, és közel kétharmada (723 ezer fő) nem egész évben állt munkaviszonyban. Az ebbe a sávba tartozó 509,4 milliárd forintos jövedelem 27 %-a nem bérjövedelem, 52 %-a (265 milliárd Ft) tört évre kifizetett jövedelem..

A minimálbér és 1,5 millió forint közötti éves jövedelmet 1 millió 384 ezer fő, az adózók 30 %-a számolt el, mely 3 %-kal alacsonyabb az előző évinél. Ők az összes adókötelezettségből mindössze 6 %-os részarányt képviselnek.

A 1,5 millió és 3 millió forint közötti éves jövedelmet elszámoló adózói kör aránya a bázisévhez hasonlóan közel 29 %, számuk 1 millió 312 ezer fő, míg részesedésük az összes adókötelezettségből 27,7 %.

A 2007-es évinél 52 fővel több, közel 502 ezer adózó ért el 3 és 6 millió forint közötti éves jövedelmet, ők fizették az összes adó közel 32 %-át. Ők az összes adózó csupán 11 %-át képviselik.

6 millió Ft feletti éves jövedelemmel a bázis időszakinál mintegy 23 ezerrel több, összesen 162 ezer adózó, az összes adózó 3,6 %-a realizált, ahol az összes adókötelezettség 32,5 %-a csapódott le.

2008-ban az összes bevalló 16,6 %-a, 758 ezer adóalany nem élt egyetlen kedvezmény igénybevételének lehetőségével sem, míg 2007-ben ez az arány még 19,6 % volt. A kedvezményt igénybevevők körének bővülése elsősorban a korábban már jelzett adójóváírás kiterjesztéséből adódik.

Az összevont jövedelem adóterhelése

A 2008. évi összevont jövedelmek adóterhelését a kedvezményekkel csökkentett számított adó és az alapul szolgáló összevont jövedelem hányadosaként kalkuláltuk. A fenti módszerrel számítottak alapján megállapítható, hogy az országos adóteher 2008-ban 18,7 %-os, mely közel báziszinten alakult (2007-ben 18,6 %).

A külön adózó jövedelmek alakulása

A 2008. évre bevallott külön adózó jövedelmek összege lényeges mértékben, a 2007. évihez képest 38,8 %-kal, 575,9 milliárd Ft-ra csökkent. 36 ezer fővel kevesebb adózó mutatott ki ilyen jogcímen jövedelmet, az átlagos adóterhelés viszont 19,6%-ról 26,4%-ra emelkedett.

Az elkülönülten adózó jövedelem csökkenésének elsődleges oka az ingatlan átruházásából származó jövedelem adózásának szabályváltozása – miszerint a lakás célú ingatlan eladásának esetében már a korábbi 15 év helyett 5 éven túli szerzés esetében sem kell jövedelemadót fizetni –, melynek következtében az ebből származó adóköteles jövedelem 262 milliárd forintról 63,7 milliárd forintra csökkent.

A jövedelem csökkenés másik jelentős oka, hogy a 2007-es évben az átmeneti jelleggel bevezetett eredménytartalék kifizetés és tagi kölcsön elengedés miatt 105 milliárd jövedelem keletkezett, aminek a nagysága 2008-ra már nem számottevő, az 1 milliárd Ft-ot sem éri el.

Míg a tőzsdei ügyletekből származó jövedelem nagysága 2007-ben a 26,5 milliárd Ft volt, addig ez 2008-ra alig több mint harmadára, 10,1 milliárd forintra csökkent, valamint 79,9 milliárd Ft-tal csökkent az osztalékból származó jövedelem nagyságrendje is, de ezen jövedelem aránya a külön adózó jövedelmek között így is 42 % feletti.

Az előző évhez képest emelkedést mutatott az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az egyéb forrásadós jövedelmek.

Top jövedelmek jellegzetessége

A 2008. évben realizált legnagyobb összevont jövedelem 3,4 milliárd Ft-ot tett ki, ami duplája a 2007-es adóvre bevallott legnagyobb összevont jövedelemnek (2007-ben 1,7 milliárd Ft volt). Ez szinte teljes összegben munkaviszonyból származó bérjövedelemből származott.

A 2008. évi legnagyobb forrásadós jövedelem is kétszerese volt a 2007-esnek, az 5,7 milliárd Ft értékben árfolyamnyereségből keletkezett (2007-ben 2,7 milliárd volt).

Az összevont és forrásadós jövedelmeket együttesen figyelembe véve is a legnagyobb forrásadós jövedelmet szerző adózó áll az élen 5,7 milliárdos jövedelmével. A már említett legnagyobb összevont jövedelmet elérő adózó az összes jövedelem rangsorában a 4. helyen áll.

A jövedelmek területi jellemzői

Amennyiben az országos szinten elért összevont jövedelem területi megoszlását nézzük, megállapítható, hogy Budapesten és Pest megyében keletkezett az összes összevont jövedelem 35 %-a, 3 029 milliárd Ft. Az összes többi megye részesedése az összevont adóalapból mindenhol 6% alatti. Az összes fizetendő személyi jövedelemadót tekintve még nagyobb, 42 %-os a két kiemelkedő terület aránya, az 1 764 milliárd forint személyi jövedelemadó kötelezettségből itt keletkezett 741 milliárd forint.

Az összevont jövedelem havi átlaga a fentiek következtében Budapesten a legmagasabb, és az Észak-alföldi régióban a legalacsonyabb.

Magánszemélyek különadója

2008. évben 7.137.000 Ft járulékfizetési felső határ feletti jövedelem esetén a magánszemélyeknek és az egyéni vállalkozóknak különadót kellett vallani és fizetni, aminek értéke 4% (2007-ben az összeghatár 6.748.850 Ft volt).

Az egyéni vállalkozókat is beleértve 2008-ban összesen 301 ezer fő vallott különadót, mely 18 ezer fővel több az előző évinél.

Az egyéni vállalkozói különadótól eltekintve, a magánszemélyek által elért összevont jövedelem nagyságrendjének vizsgálata alapján megállapítható, hogy 7.137.000 Ft feletti jövedelmet az összes adózó 2,4%-a, 110 ezer adózó ért el.

A bevallásban feltüntetett különadó összege a 2007-es adathoz képest 2 milliárd Ft-tal 27 milliárd Ft-ra nőtt.