A lakosság közel kétharmada (64 százaléka) úgy tekint magára, hogy bizalommal van más emberek iránt. Igaz, elég sokan, 32 százaléknyian bevallják, hétköznapjaikat a bizalmatlanság légkörében élik. A fiatalok optimistán és nyitottan indulnak az életnek: 74 százalékuk bizalmat érez embertársai iránt, s „csak” 26 százalékukat jellemzi inkább a gyanakvás. Az életkor emelkedésével ugyan egyre többen bizalmatlanok, de ők még az idősek körében is kisebbségben vannak – 42 százaléknyian szemben a pozitív érzéseket tápláló 58 százalékkal.

Tehát az emberek többségének az az önértékelése, hogy nyitott mások irányába, de a kutatás adatai azt is jelzik, hogy ezt nem igazán kapják vissza, szerintük a magyarok inkább zárkózottak. A lakosság 67 százaléka szerint hazánkban ugyanis az embereket inkább a másokkal szembeni óvatosság, visszafogottság jellemzi, s 32 százalék gondolja azt, hogy nálunk inkább a bizalom légköre uralkodó.

Akik bizalmatlanok, az őket körülvevő világot is ilyennek látják. Akik pozitívan viszonyulnak másokhoz, fele részben ugyanezt tapasztalják, felerészben viszont bizalmatlannak tartják a szűkebb s tágabb környezetüket. A magukat nyitottnak, a magyar társadalmat viszont alapvetően zártnak tekintő csoportba a lakosság valamivel több, mint egyharmada (36 százaléka) tartozik. E nézet különösen a fiatalok körében elterjedt.

Az emberek 79 százaléka szolidárisnak tartja magát, - saját bevallása szerint - általában szokott segíteni másoknak, másokon. A lakosság 21 százalékát a saját problémái foglalják le, embertársai gondjai kevésbé. A szokásos társadalmi-demográfiai tényezők alig befolyásolják a válaszokat, egyedül Budapest-vidék különbségeket figyelhetünk meg: az előbbiek 68, az utóbbiak 80 százaléka hangsúlyozza segítőkészségét. Az önképet és a társadalmi helyzetképet ezúttal is éles kontúrok választják el. A saját jellemzéseik alapján adakozók, nagylelkűek az emberek, viszont általában inkább az önös érdekek túlsúlyát tapasztalják. Úgy érzik: adnak, de nem kapnak. A lakosság 63 százalékának ugyanis az a tapasztalata, hogy a magyarok inkább önös érdekeiknek megfelelően cselekszenek, mások megsegítése nem igazán fontos számukra. Azt, hogy a magyarok adakozók lennének, 34 százaléknyian vallják.

Akiket a saját problémái kötnek le, azok szerint az emberek hazánkban olyanok, mint ők: nem igazán segítőkészek. A mások problémáira figyelmet fordítóknak csak kisebb része (44 százaléka) tapasztalja azt, hogy mások is hasonlóan pozitívan viszonyulnak embertársaikhoz. A többségük, 54 százalékuk viszont azt érzékeli, hogy a magyarok – szemben velük – mások gondjaival nem foglalkoznak. A magukat adakozónak, de az ország lakosságát inkább egocentrikusnak tekintők csoportja a lakosság négytizedét teszi ki s ebben minden társadalmi réteg arányosan képviselteti magát.