Az Educatio Nonprofit Kft. felsőoktatási intézményektől beérkezett adatokat összesítve készítette el kutatását. Ebben csaknem tízezer, 2009-ben végzett frissdiplomás – köztük háromezer, már a bolognai rendszerben szerzett alapszakos oklevéllel rendelkező fiatal – munkaerő-piaci tapasztalatait elemezték. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a végzésük óta eltelt egy évben hogyan hasznosították oklevelüket a felsőoktatási képzésből kikerülők. Ez különösen érdekes lehet annak fényében, hogy 2009-ben került ki az egyetemek, főiskolák falai közül az első bachelor diplomával rendelkező generáció, de ezzel párhuzamosan még hagyományos képzési rendszerben (egyetemi, főiskolai szakokon) is végeznek fiatalok.

Egy évvel a végzés után…

Az osztatlan képzések egykori hallgatói orvosként, jogászként álláskereséskor a többieknél talán világosabb helyzet előtt állnak, végzettségük általában „pályán tartja” őket, ismereteiket jól meghatározott körben tudják felhasználni. Más képet mutat a többi képzés végzettjeinek vizsgálata. A bachelor képzéseket befejezők 56 százaléka dolgozik diplomázása után egy évvel, a korábbi főiskolai és egyetemi képzések esetében 76, illetve 75 százalék az állást betöltők aránya. Ez a különbség nagyrészt abból adódik, hogy a hagyományos képzésben részt vett frissdiplomásokhoz képest az alapszakos oklevéllel rendelkező fiatalok jóval nagyobb része döntött úgy, hogy visszaül az iskolapadba, és tovább képzi magát, így érthető, hogy a munkaerő-piaci jelenlétük nem annyira erős.

A végzettek munkaerő-piaci kilépése egy évvel a végzés után

A felmérés adatai szerint tehát egy évvel a végzés után a hagyományos egyetemi és főiskolai képzés diplomásaihoz képest a BSc/BA szakon végzettek közül jóval többen folytatják pályafutásukat az iskolapadban, például valamely felsőoktatási intézmény mesterképzésén. Míg a korábbi felsőoktatási rendszerben tanulók 26-27 százaléka kezd újabb tanulmányokba diplomázása után, addig a bachelor diplomával rendelkezők csaknem fele (44 százaléka) tesz ugyanígy. Az is szembetűnő, hogy a „bolognásokra” sokkal inkább jellemző, hogy végzésük után kizárólag tanulnak: 29 százalékuk nem dolgozik tanulmányai mellett. Ez az arány a még hagyományos rendszerben diplomázottak esetében mindössze 8-10 százalék. A munka mellett tanulók aránya az egyes képzéseket összehasonlítva viszont csaknem megegyezik, 16 százalék körüli.
A végzettek visszajelzései alapján az is elmondható, hogy a bachelor diplomát szerzett pályakezdők foglalkoztatási mutatói valamelyest kedvezőtlenebbül alakulnak, mint a hagyományos képzési rendszerből kikerülő munkavállalóké. Ez elsősorban nem a foglalkoztatottság szerkezetében, hanem inkább minőségi eltérésekben nyilvánul meg. A BSc/BA végzettek körében alig alacsonyabb a főállásban foglalkoztatottak száma, illetve kissé magasabb az alkalmi munkát végzők és munkanélküliek arányaa hagyományos végzettekhez képest. A munkaerőpiacra kilépett végzettek 85 százaléka főállású státuszban van, az alapszakos diplomát szerzőknél ez a mutató 83 százalék. Az alkalmi munkákból élők aránya az előbbiek esetében 3,6 százalék, míg az utóbbiaknál 4,5. A munkanélküliséget vizsgálva is mutatkozik némi különbség: a főiskolai vagy egyetemi diplomát kezükben tartóknál az állástalanok aránya nem éri el a 4 százalékot, a bolognai rendszerből kikerült első generáció esetében már 4,4 százalékról beszélhetünk e tekintetben.

Alacsonyabb jövedelemmel számolhatnak a BSc/BA-sok

A jelenlegi munka és a végzettség illeszkedésére adott válaszokból kiderült, hogy a hagyományos főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők és a bolognai rendszerben végzettek nagyobb része is alapvetően hasznosítani tudja a tanulmánya alatt szerzett tudást munkája során.
Van azonban egy pályaelhagyónak tekinthető frissdiplomás réteg, amely nem szakterületének megfelelően helyezkedett el. A felsőfokú oklevéllel rendelkező fiatalok 14-15 százaléka sorolható ide, ám ha csak a bachelor diplomásokat nézzük, ez az arány magasabb, megközelítőleg 20 százalék. A fizetésekkel kapcsolatban is megállapítható, hogy valamelyest rosszabbul jártak az új rendszerben végzettek, fizetésük alacsonyabb mint a többi képzési forma egykori hallgatóié. Az összes válaszoló visszajelzését figyelembe véve nettó 146 ezer forint tekintehető átlagos fizetésnek; kizárólag a BSc/BA diplomát szerzetteket vizsgálva ez az összeg 130 ezer forint. Náluk valamivel többet keresnek a főiskolai diplomával rendelkezők, a legmagasabb nettó jövedelemről azonban a hagyományos egyetemi diplomával elhelyezkedők számoltak be, ami átlagosan 165 ezer forint.

Befogadta-e a munkaerőpiac a bachelor végzettséget?

Az adatok szerint igen, ám munkaerő-piaci fogadtatásában, illetve az általa biztosított elhelyezkedési lehetőségekben alapvetően a hagyományos főiskolai diplomához hasonló. A frissdiplomás bachelorok foglalkoztatottsága, keresete, elégedettségi mutatói kissé elmaradnak a végzettek egészére jellemző eredményektől, egyötödük nehezen tud szakmájában elhelyezkedni. Két dolgot is érdemes azonban hangsúlyozni: egyrészt azt, hogy a gyengébb munkaerőpiaci mutatókat bizonyosan befolyásolja, hogy a BSc/BA-sok nagyobb arányban tanulnak akár fő tevékenységnél, akár munka mellett.

A végzettek havi nettó jövedelme (ezer Ft)

Másfelől pedig az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a frissen kilépő bachelorok új helyzet elé állítják a munkaadókat is, akiknek meg kell ismerkedniük az új képzési formával, mégpedig nagyon hamar, hiszen évről évre kevesebb hagyományos diplomát szerzett fog kilépni a felsőoktatásból. Néhány év múlva a frissdiplomás foglalkoztatás (az osztatlan képzések kivételével) kizárólag a bolognai rendszerű képzések diplomásait jelenti majd. Ilyen értelemben nem is kérdés, hogy lesz-e helye a BSc/BA diplomának a piacon. Ebben a helyzetben bizakodásra ad okot, hogy a „bolognások” egy része elegendőnek találja a végzettséget a munkavállaláshoz, és nem fordít plusz időt és költségeket mesterképzésekre.