Kártyajáték a kizárólag a jelenlévők részvételével szervezett, kártyával lebonyolított szerencsejáték.

Május 1-jétől kártyajátékokat kizárólag játékkaszinókban és kártyateremben lehet szervezni. Kártyateremben kizárólag totalizatőri, készpénzes és/vagy verseny rendszerben lebonyolított, póker típusú kártyajáték szervezhető. Amennyiben készpénzes a lebonyolítás, akkor a kezdő tét 500, illetve az 1.000 forintot, az egy játékos által beváltható  összeg a 100.000 forintot, verseny rendszerű lebonyolítás esetén a nevezési díj (tét) az 50.000 forintot nem haladhatja meg. Kártyajátékot hírközlő eszköz és rendszer útján nem lehet szervezni.

Amennyiben kártyateremben kerül megrendezésre a kártyajáték, akkor kártyajátékot csupán erre a célra alapított gazdasági társaság szervezhet. Egy kártyateremben kizárólag egy gazdasági társaság szervezhet kártyajátékot. Ennek a gazdasági társaság alaptőkéjének minimum 25 millió forintnak kell lennie. Kizárólag olyan kártyaterem üzemeltethető, amelybe a közterület felől saját bejáraton lehet bejutni, vagy külön bejárattal rendelkező építészetileg zárt helyiségben.

A kártyatermeket 18 éven aluliak nem látogathatják, már engedélyezett játékkaszinó 200 méteres körzetében kártyaterem nem működhet, nem létesíthető. A kártyateremben legalább 5 kártyaasztalnak kell lenni, és 15 kártyaasztaltól nem lehet több. Egyetlen kártyaasztalnál maximum 10 játékos játszhat. A kártyaterem területét nem szabályozza a törvény de megemlíti az alapterülettel kapcsolatos szabályokat, mégpedig úgy, hogy asztalonként legalább 16 négyzetméter álljon a játékosok rendelkezésére, amibe nem számít bele a vendéglátásra szolgáló terület. A kártyatermekben videotechnikai rendszert kell üzemeltetni. Az ezzel a berendezéssel készített felvételeket legalább 45 napig kell megőrizni.

Amennyiben a kártyaterem nem felel meg az üzemeltetési feltételeknek, akkor az adóhatóság a kártyaterem működését felfüggeszti. Akkor is meg van a jog a felfüggesztéshez, ha a működési engedély a helyszínen nem található meg. Ha a kártyateremben engedélyezett kártyajátékon túl más szerencsejáték is folyik, akkor az állami adóhatóság a kártyaterem engedélyét visszavonja.

A kártyateremben szervezett készpénzes lebonyolítási rendszerű kártyajáték esetén nyereményalapnak az első tét megtétele és a nyereményjogosultság megállapítása között megtett tétek összege minősül. A verseny rendszerű kártyajáték esetén nyereményalapnak a nevezési díjak összege minősül. A nyereményalap legalább 80%-át nyeremény céljára kell fordítani.

Természetesen a játékadóról is rendelkezik a törvény: a  kártyaterem játékadója a tiszta játékbevétel 40 százaléka. Az adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező engedélyeit köteles visszavonni.

Mint említettem, ennek a törvénymódosításnak rengeteg ellenzője, többen hangot is adtak neki. A pókertörvény hatályba lépésével a játékosok a szomszédos államokba utazna át játszani, aminek következtében akár 1,5 milliárd forint is eltűnhet Magyarországról – olvasható a Napi Gazdaság vonatkozó cikkében.

A hvg.hu oldalon pedig arról lehet olvasni, hogy a pókertörvény akár alkotmánybíróság elé is kerülhet, ugyanis a Magyar Pókerszövetség az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni. A szövetség elnöke elmondta, hogy a törvénymódosítás csak és kizárólag a külföldi tulajdonú kaszinók érdekeit szolgálja – olvasható a hvg.hu ezzel kapcsolatos cikkében.

Önöknek mi a véleménye a “pókertörvényről”?