A magyar lakosság migrációs potenciálja a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére kismértékben megnőtt. Azóta a rövid távú munkavállalás szándéka jobban, a hosszú távú kevésbé ingadozik, a kivándorlást tervezők aránya stabil.

A migrációs szándékok alakulása, 1993–2010 (%):

Forrás: TÁRKI Monitor és Omnibusz felvételek, 1993 - 2010 (január)

2010 elején a felnőtt lakosság 7%-a tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 8%-a, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 5%-uk kivándorolna. A halmozott migrációs potenciál 2008-hoz képest (16%) kismértékben csökkent (13%).

A migráció iránya a 2004 után megváltozott mentális térképet tükrözi ma is – vagyis maradt a hagyományos német-osztrák dominancia, de a csatalakozás szabályozási hatása (az UK felerősödése) is megmaradt-felerősödött.

A migrációs szándékok iránya 2008-ban és 2010-ben (a három választás esetében a legalább 10 %-os arányban célországként szereplő országok):

Forrás: TÁRKI Monitor és Omnibusz felvételek, 1998 és 2010

2008-hoz képest 2010-ben a munkavállalási szándékok körében csak annyi a változás, hogy a rövid távú munkavállalást tervezők számára Ausztria (újra) felértékelődött, Nagy-Britannia fénye kissé megkopott, s Írország esetében a hosszú távú munkavállalást tervezők aránya megnőtt. A kivándorlást tervezők körében a német-osztrák célterület vonzása visszaesett, az USA-é megnőtt.