Ha interneten vásárolunk, akkor közöttünk és az eladó között egy szerződés fog keletkezni, amit a jog világában távol lévők között kötött szerződésnek nevezik, amelyet egyébként a 17/1999. Kormány rendelet szabályoz részletesen. De először is tisztázni kell, hogy mi is az az elállási jog.

Az elállási jog nem más, mint az interneten megkötött szerződéstől a jogszabályi felhatalmazás alapján egyoldalúan visszaléphet a vevő, majd a termék visszaküldése után az eladótól a vevő követelheti vissza a termék árát. Ezen ellenállási jogot egyébként az ellensúlyozza, hogy virtuálisan találtuk meg a terméket, és nem tudjuk megfogni, kipróbálni, megvizsgálni.

Ha vevő úgy dönt, hogy elállási jogával él, akkor azt az eladó részére nem kell indokolnia, hogy miért áll el. Ez tehát azt jelenti, hogy akár akkor is élhet a vevő az elállási jogával, ha a termék megfelelően működik, nincsen semmi baja. Az elállási jogot termék (könyv, laptop, stb.) esetén a termék átvételétől, míg szolgáltatás igénybevétele (internet előfizetés, stb.) esetén a szerződéskötés után lehet kezdeményezni.

Hány napon belül lehet élni az elállási joggal?

Termék átvételétől, valamint a szerződéskötés napjától számított 8 munkanapon belül lehet élni. Ebbe a 8 napba nem tartozik bele a termék átvételének, illetőleg a szerződés megkötésének a napja. Ebben a 8 munkanapos határidőben a terméknek nem kell visszaérkezni az eladónak.

Van egy olyan speciális eset, amikor az eladó például a honlapján nem tájékoztatja a vevőt az elállási jogról, így a 8 munkanapos határidő a vevő tájékoztatásának időpontjától, az elállási jog kezdetétől számított 3 hónapra hosszabbodik.

A terméknek az átvételét elsősorban számlával lehet igazolni.

Az elállási jog alatt a vevő a terméket kipróbálhatja, a terméket a csomagolásból kibonthatja.

Ha élni kívánok az elállási jogommal, akkor azt milyen formában kell az eladó részére közölni?

Az elállási jogot akár személyesen, szóban, telefonon, emailben, hagyományos levélben, vagy akár faxon is közölhetjük az eladónak. Bizonyíthatóság miatt célszerű rögzíteni az időpontot, amikor is közöltük az eladónak az elállási jogunkat (email kinyomtatása, fax hívásjelentő megőrzése, stb.).

Hogyan kell a terméket visszaküldeni, kit terhel a visszaküldés költsége?

Az elállási jogot nem lehet korlátozni azáltal, hogy az eladó megköveteli, hogy az eredeti csomagolásban küldje vissza a vevő. De erkölcsileg azért tanácsos a csomagolást óvatosan kibontani, és azzal együtt visszaküldeni az eladó részére.

Amint a visszaküldés megtörtént (melynek összegét a vevő viseli), akkor az eladónak a termék árát 30 napon belül meg kell küldenie a vevő részére.

Mely esetekben nem lehet élni az elállási joggal?

Az említett rendelet tételesen felsorolja, hogy mely esetekben nem lehet élni az elállási joggal:

5. § A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja a 4. § szerinti elállási jogot
a) szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha az elállási határidő lejárta előtt a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;
b) olyan termék értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac értékesítő által nem irányítható ingadozásától függ;
c) olyan termék értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó;
d) hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta;
e) hírlap, folyóirat és időszaki lap értékesítésére vonatkozó szerződés esetében;
f) szerencsejáték-szerződés esetében.