A hazai lakásállományt alapvetően minőségi és strukturális gondok jellemzik, korábbi lakásfelújítási programok pedig nem szolgálták megfelelően a korábban kitűzött célok elérését. A panelprogram támogatásai szétaprózottak voltak, valamint nem volt biztosított a program fedezete, így számos pályázatot forráshiány miatt elutasítottak, ami igen rossz üzenetet közvetít a pályázók számára. Hasonló problémák merültek fel a Nemzeti Energiatakarékossági Programmal kapcsolatban is, amely nem ösztönözte kellően a költséghatékony energiatakarékossági beruházások megvalósítását.

Az új lakásprogram elindításával a kormány célja egy hosszú távon is fenntartható és megtartható otthonteremtési program elindítása, amely a minőségi lakhatás feltételeinek biztosításával elősegíti a gyermekvállalási kedv növekedését és a lakásállomány megújulását, ezáltal többletbevételt biztosítva az építőipari ágazatnak, ami új munkahelyek létrehozását segíti elő az Új Széchenyi Program keretében.

A program intézkedései az energiatakarékosság és energiahatékonyság elveinek figyelembevételével a meglévő 4,2 milliós lakásállomány és a közintézmények korszerűsítését, energiahatékony új lakások építését, valamint a bérlakások számának jelentős növelését célozzák.

Az új lakásprogram fő eszközei:

• Előtakarékosság ösztönzése a lakás-takarékpénztári rendszer segítségével
• A beruházások támogatására Zöld Fejlesztési Alap létrehozása

A kormány először a szabályozási környezetet kívánja módosítani, amelynek keretében bevezetésre kerül az egykulcsos családbarát személyi jövedelemadó rendszer. Ezen túlmenően kiemelten kívánják ösztönözni az előtakarékosságot, ezért várhatón a kormányciklus közepére 72 ezer Ft-ról 100 ezer Ft fölé emelik az éves lakás-takarékpénztári hozzájárulás mértékét, továbbá az energiahatékonysági beruházások támogatására létrehozzák a Zöld Fejlesztési Alapot.