Mindenképpen ragaszkodjunk a szerződéskötéshez, a havi elszámoláshoz, a leltározáshoz. Egyezzünk meg a bérlés hosszabb távú költségeiben, a rezsifizetés részleteiben, és ne hagyjuk magunkat a földbe tiporni sem!
1. Mindenképpen ragaszkodjunk a szerződéskötéshez!
Mindenképpen szükséges írásban bérleti szerződést kötni, mert így a később felmerült viták rendezéséhez biztos támpontot jelentenek a szerződésben rögzített feltételek. A felek adatainak rögzítésekor félre kell tenni a bizalmaskodást, ellenőrizni kell a személyi igazolványok adatait, fényképeit.
Mintanyomtatvány beszerezhető a nyomtatványboltokban, vagy akár itt le is tölthető.
Ha a bérbeadó azért nem akar szerződést kötni, mert nem szándékozik adózni, győzzük meg, hogy az APEH és a közte levő jogviszonyhoz semmi közünk, mi csak a közte és a közöttünk levő jogviszonyról szeretnénk írásbeli szerződést.
2. Havi elszámolás
A biztos, hosszútávú kapcsolat alapja a pontos és rögzített elszámolás. Minden hónapban, mindkét fél számára biztosan és bizonyíthatóan tudni kell, hogy mikor és mekkora pénzmozgás volt, az pontosan mire vonatkozik, mit fedez (pl. melyik hónap gázszámláját).
Ha bankszámlára kell utalni az bérleti díjat és a rezsit, akkor a "Közlemény" rovatba írjuk bele, hogy mit is küldünk. Például: Bérlet: 59e, k.költség: 8e, víz: 2566, gáz: 3102, villany: 4018, ezzel a számlakivonatunkban írásos nyoma marad a trankzakció részleteinek is.
Ha készpénzt adunk, akkor havonkénti készpénzáramlást (bérleti díj, stb.), a mérőórák állását érdemes egy egyszerű kockásfüzetbe jegyezni, majd az oldal alján dátummal és aláírásokkal ellátni:
AUGUSZTUS
Bérleti díj: 59.000Ft
Közös költség: 8.000Ft
Villany: 4018 Ft (2342 kWh)
Gáz: 3012 Ft (8797 m3)
Víz: 2566 Ft (234 m3)
Bérbeadó Bérlő
3. Leltározás
Különösen a bútorozott, gépesített, felszerelt lakásokban érdemes lehetőleg minden egyes eszközt leltárba venni. Értelemszerűen egy LCD tévénél márka, típusszám, sorozatszám mélységig, de mondjuk a poharaknál a darabszám is tökéletesen megteszi. A leltárt 2 példányban, mindkét fél által aláírva kell elkészíteni.
A bérlőknek a kulcsátadás után azonnal, még beköltözés előtt érdemes az ingóságok és maga az ingatlan állapotáról is néhány fotót készíteni, melyek egy későbbi esetleges jogvitában (Ki miatt lett foltos a fal? Ki törte ki a korlátot? stb.) döntő erejű lehet.
4. Hosszabb távon
Ha egy lakás bérlését hosszabb távon képzeli el (egy év vagy több is) a bérlő, akkor mindenképpen érdemes a bérbeadóval a bérleti díj esetleges emelését is szerződésbe foglalni. A bérleti díjat akár az infláció növekedéséhez is lehet kötni.
5. A kaució
Bár sajnos a gyakorlat szöges ellentétben áll a jogszabályokkal, mégis fontos tudatosítani már az elején a bérbeadóban, hogy amennyiben a kaució összege nem kerül felhasználásra (a bérlő nem okozott kárt a lakásban vagy a bérbeadónak), akkor az a bérlőnek visszajár.
A természetes kopás nem térítendő a kaucióból (természetes kopás például a rendeltetésszerű használat esetén a fapadló fényvesztése, de a karcolás nem)!
6. A közös költség, biztosítás
A közös költség a társasházak üzemeltetésének a lakásra eső része. Ennek megfelelően a felújítási költség nem számítandó bele, ezt a bérlőnek nem kell kifizetnie.
Az esetleges lakásbiztosítási díjat sem a bérlőnek kell fizetnie, hiszen nem ő a kedvezményezett, nem az ő tulajdona az ingatlan (a bérlőnek a saját ingóságaira érdemes külön biztosítást kötnie).
Ha a bérbeadó a fentiekhez mégis ragaszkodik (sajnos bevett szokás), inkább álljunk el a bérléstől, mert ha egyszer nem korrekt, és ez máskor is kárunkra válhat.
7. Lelkileg
Fontos megérteni és megértetni a bérbeadóval, hogy a bérelt lakás nem kegyelemkenyér! A bérlő és a bérebeadó egymással egy szinten álló üzleti felek, akik egy szerződésben rögzítik a szolgáltatás (lakás) és az ellenszolgáltatás (bérleti díj) mértékét.
Sok bérbeadó atyáskodik, beleszól a bérlők életébe. Ezeket a "támadásokat" a lehető leghamarabb reagáljuk le, és kérjük, hogy tartózkodjon ezektől. A bérbeadótól egy lakást bérlünk, nem kérünk életvezetési tanácsokat.
A bérbeadó még a lakásba sem léphet be a tudtunk, engedélyünk nélkül (kivéve károk elhárítása, megelőzése). Bérelt lakásunk is magánlakásnak minősül, az abba illetéktelenül belépő bérbeadót ettől a magatartásától eltéríthetjük. Ha tudtunk, ottlétünk nélkül tette ezt, akár be is perelhetjük magánlaksértésért.
Nyilvánvaló, hogy a fent leírtakat jelenleg nagyon sok bérleti jogviszonyban alig vagy egyáltalán nem tartják be, hogy elkerüljék a bizalmatlanság légkörét. Pedig a fenti pontok mindegyike tulajdonképpen díj nélküli biztosítás a nyugodt jövőért.
0 hozzászólás
Kérjük, jelentkezzen be a lap tetején vagy regisztráljon! Gyorsan megy, ígérjük!
Friss hírek
Folytatódó bikapiac? 11 érv, amely az arany mellett szól 2012-ben is.
Friss tanulmányok
Nem szállít több utast a MALÉV, ezért a hoppon maradt utasoknak próbál segíteni a KÖFE.
| Valuta | Érték | Változás |
| CHF : | 241.000 | -0.41% |
| CNY : | 35.000 | 0% |
| EUR : | 291.000 | -0.69% |
| GBP : | 351.000 | -0.57% |
| JPY (100): | 289.000 | -1.04% |
| RON : | 67.000 | 0% |
| USD : | 221.000 | -1.36% |
MNB középárfolyam









2010.07.05

RSS
twitter