A közös költség a társasházi törvény, vagyis a 2003. évi CXXXIII. törvény szerint a közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás.
A társasház valamint a lakástulajdonosok közötti jogviszony alapján ezen közös költségek a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terhelik, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

A bérlő a lakás tulajdonosával áll jogviszonyban, így neki fizet bérleti jogviszony alapján bérleti díjat valamint az általa használt közművek díjait (rezsi).

Az, hogy a lakás tulajdonosának a lakással milyen költségei vannak, "nem tartozik a bérlőre". Természetesen a lakástulajdonos a bérleti díjba bármilyen költséget beépíthet, de egy az egyben nem háríthatja át a költségeit a bérlőre.

Sajnos mindez csak elméletileg van így, a valóságban gyakorlatilag minden tulajdonos (mintegy kartellezve) a bérlővel fizetteti ki a közös költséget is.

Mit tehet a bérlő?

A minimum amit érdemes elérni a lakás tulajdonosánál, hogy részletezett elszámolást kér a közös költségről, és a teljességgel elfogadhatatlan részek (felújítási alap, házbiztosítás, stb.) fizetését a tulajdonosra testálja.

Amelyik tulajdonos erre nem hajlandó, az inkorrekt és előbb-utóbb más dologban is az lesz, így a lehető leggyorsabban érdemes elhagyni a lakást.