A módosítás alapvetően a bajba jutott munkavállalóknak nyújthat segítséget. A tervezet elsősorban azokat célozza meg, akik munkában vannak, de nehézségeik adódtak a törlesztő részlet kifizetésével. Mások fontos változás, hogyha már kényszerértékesítésre kerül a lakhatási ingatlan, akkor belép az önkormányzat elővásárlási joga. A törvényjavaslat ugyanakkor azt is kezeli, ha csökken a háztartás jövedelme, megváltozik a teherviselése – nyilatkozta Barabásné Czövek Ágnes, az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának tagja.

A segítségnyújtás feltételei között egyebek között figyelembe veszik a lakáscélú ingatlan nagyságát, értékét. Amennyiben például a háztartás tagjainak száma 4 vagy annál több akkor magasabb hitelösszeg mellett is kapható támogatás.
A törvény a lakáshitelesek 50 %-át érintheti.

Bár az érdekvédők egyetértenek a változtatás irányával, a Lakástulajdonosok Országos Érdekvédelmi Szervezetének társelnöke néhány hiányosságot mégis bírált. Országbíró Zoltán alapvető kifogása az, hogy a törvény mögé rendelt pénzeszközök sorsa egyelőre bizonytalan. Feltöltött pénzforrások nélkül a törvény pedig nem több üres ígéretnél.

Ugyanakkor szükség lenne egy olyan semleges és objektív tanácsadó szolgáltatásra is, amely növelhetné a hitelfelvevők mérlegelési lehetőségét. Az érdekvédők erre a szerepre az Igazságügyi Mediátorok apparátusát javasolták. Emellett a végrehajtás lépésit külön kellene választani azokban az esetekben, ha a pénzintézet képviselője nyilvánvaló hibákat, szakmai tévedéseket követett el.

Amennyiben megfelelő forrás járul a törvényhez, akkor a lakáshitelesek lehetőségei jelentősen jobbak lehetnek a korábbi tervezetekhez viszonyítva – emelte ki Országbíró Zoltán.

(Gazdasági Rádió)