Beszállási pont

A válság hatására sokan mondtak le lakásvásárlási terveikről. A bankok jóval szigorúbb feltételek mellett nyújtottak és nyújtanak hitelt, és jóval kevesebb igénylő volt hitelképes. Ez a trend a számokban is megmutatkozott; a lakáspiaci tranzakciók száma 2008-ról 2010-re a felére, míg a kihelyezett hitelek volumene 2008-hoz képest 2010-re negyedére zsugorodott. Az MNB idén januárban összesen 18,2 milliárd forinttal az elmúlt egy év egyik legalacsonyabb új jelzáloghitel kihelyezési volumenét regisztrálta forint és deviza alapú lakáshitelek tekintetében. Ezzel együtt a bankok 31 százaléka szigorított a háztartási- és lakáscélú hitelek feltételein 2010 negyedik negyedévében. Jó hír azonban, hogy 2011 első félévében a bankok 5 százaléka tervez enyhíteni a lakáscélú hitelezés feltételein.

"Hamarosan elérkezik a beszállási pont a lakáspiacon. A bankok hitelezési hajlandósága számottevően javult ugyan, de szinte mindenkinek, korosztálytól függetlenül igazi alternatívát nyújthat a lakás-előtakarékosság" - mondta Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója. "Ez a megtakarítási forma mindazoknak megoldást jelenthet, akik a jelenlegi alacsony ingatlanárakon lakásvásárlásra szánják el magukat, de elegendő saját tőke hiányában külső forrásra van szükségük. Azoknak is segítség, akik a lakáspiac fellendüléséből szeretnének profitálni, akiknek még nincs konkrét tervük, de szeretnék lakáscélú megtakarításaikat a legjobb kondíciók mellett kamatoztatni" - tette hozzá a szakértő.

A lakás-előtakarékossági forma, valamint a betéteket kezelő lakás-takarékpénztárak Európa számos országában már évtizedek óta léteznek. Angliában az első lakás-előtakarékosságra létrehozott társaságot pedig a XVIII. században alapították. Németországban 1921 óta, Auszriában 1925 óta létezik lakáselőtakarékosság. Az utóbbi másfél évtizedben több közép-kelet európai országban is (pl.: Csehország, Szlovákia, Románia) meghonosodtak ezek a megtakarítási formák. Szlovákiában és Németországban 50 százalék, Csehországban 70 százalék, Ausztriában 85 százalék körüli a lakás-takarékpénztári penetráció, vagyis legalább minden második ember rendelkezik szerződéssel. Magyarországon, az 1996-os indulás óta napjainkban még csak 12 százalékos ez a mutató.

Ennek oka többek között az, hogy a magyar társadalom eddig kevesebb hangsúlyt fektetett az öngondoskodásra. "A válság, illetve a hitelezés beszűkülésének egyik pozitív hozadéka lehet, hogy a háztartások egyre nagyobb figyelmet szentelnek az öngondoskodásra, a hosszú távú pénzügyi tervezésre" - említette Bánfalvi László. "A lakás-előtakarékosság ezt a szemléletet testesíti meg és az öngondoskodást az állam is támogatja, ráadásul az év elején hatályba lépett jogszabályi módosításokkal a felhasználási lehetőségek is bővültek. A 2010-es évben becsléseink alapján kb. 400-420 Mrd Ft körüli összegben kötöttek lakás-előtakarékossági szerződést Magyarországon. Az idei évre pedig további 50 százalékos bővülést várunk."

Nem csak lakásvásárlás

A lakás-előtakarékosságban a havi befizetésekből, az állami támogatásból, az ezekre kapott kamatból, illetve a külön igényelhető lakáskölcsönből származó összeget szerteágazó lakáscélokra fordíthatják az ügyfelek. Ezek a célok a lakásvásárlástól a lakás-, lakóház-felújítás vagy -bővítésen, közművek, kommunális létesítmények (szilárd burkolatú út, kerítés, járda, áram-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékvíz-elvezető csatorna, árok, központi fűtés, telefon, kábeltelevízió, Internet-eltérés) kialakításán át egészen a meglévő lakáscélú hitel kiváltásáig vagy telekvásárlásig terjedhetnek.

A lakosság körében kezdetben a leggyakoribb felhasználási cél a közművek kiépítése volt, mind saját beruházás, mind pedig települési közműberuházás esetén, ahol érdekeltségi hozzájárulást kellett fizetni az ott élőknek, a kedvező hitelkondíciók miatt, a meglévő hitelek kiváltása a jellemző felhasználási cél. Az LTP termékeknél elérhető, szerződésenként akár 6,3 millió forintos összeg lakásvásárlásra is felhasználható. Több családtag megtakarítását összevonva, a jelenlegi alacsony lakásárak mellett érdemes a közeljövőben lakásvásárlásban gondolkodni.

A megtakarítások összevonását lakás-takarékpénztári törvény 2011. január 1-től életbelépő módosítása teszi lehetővé. A módosítást megelőzően egy családban, több szerződés esetén, a család minden tagjának lakástulajdonnal kellett rendelkeznie, vagy azt kellett szereznie. Idén január 1-től egy családtag megtakarítása - közeli hozzátartozói körben - bármely más családtag lakáscéljára is fordítható, illetve több családtag megtakarításainak felhasználása egy családtag lakáscéljára összevonható.

Könnyebb lakáshitelhez jutás

A lakás-takarékpénztári (LTP) megtakarítási forma nagy előnye, hogy az állam a magánszemélyeknek befizetéseik után 30%-os, évi maximum 72.000 Ft-os támogatást nyújt, ami egy 8 éves szerződés esetén a futamidő teljes hosszán törvényileg biztosított. A piacon jelenleg elérhető LTP termékek egyes konstrukcióiban az állami támogatással akár évi 14,39 százalékos hozam is realizálható, ezzel szemben idén januárban a MNB 5,31 százalékos átlagos évesített kamatlábat regisztrált a háztartásoknak elérhető lekötött forint betétek esetén. Az LTP megtakarítások másik nagy előnye, hogy kedvező lakáskölcsönnel kombinálható; Ezzel a megtakarítási formával kombinált forintalapú lakáskölcsön THM-je, átlagosan 5,67 és 7,5 százalék között alakul, terméktől függően. Ez a 10,1 százalékos átlagos forint alapú lakáshitel THM fényében igen kedvezőnek tekinthető.

Az LTP szerződésben az ügyfélnek havi rendszerességgel kell a szerződésben rögzített betéteit befizetni, ami 5.000 forinttól 20.000 forintig terjedhet. A lakás-előtakarékosságot jegyző pénzintézet képet kap arról, hogy az ügyfél rendszeresen, pontosan fizeti-e a szerződésben szereplő részleteket. A bank így jobban tudja megítélni az ügyfél hiteltörlesztési hajlandóságát, az ügyfél pedig jobb eséllyel juthat legközelebb is lakáshitelhez, mintha egyszerűen csak lakáshitelt igényelne.