A BHKE statisztikája alapján úgy véli, hogy a lakosság fizetési képességét egyedül a havi törlesztőrészlet összege határozza meg.   Ebből kifolyólag hathatós megoldást csak ezeknek a havi összegeknek a csökkentése jelenthet.

A jelenlegi megoldások ezeknek a kritériumoknak NEM felelnek meg:

• A középárfolyamon való számítás, csak havi pár ezer forintos csökkenést jelent.
• A hitelvédelmi program, vagy türelmi időszak sem jelent tartós megoldást, mert az átmeneti hitelmérséklést egy megemelkedett törlesztés követi, ami csak a bedőlés késleltetését eredményezi. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a pénzintézetek nem hajlandóak az együttműködésre csak akkor, ha az eddigi elmaradásokat egy összegben törlesztik.

A BHKE megoldása erre vonatkozólag, hogy a hitelintézetek részéről alkalmazható legmagasabb kamatszerű költség összesen nem haladhatja meg az 1 éves LIBOR + max. 3%-ot.
Pontos számításokon keresztül bemutatva: Ha 10 millió Forintos CHF alapú hitelt 140 Ft-os árfolyamon vettek fel, 240 hónapos futamidővel, akkor a törlesztőrészlet 77 470 Ft volt. 220 Forintos árfolyamon ez az összeg 121 738 Ft. (Kamatemelések számítása nélkül). A BHKE által javasolt szabályozással ez az összeg 91 137 Ft-ra mérséklődne.
Ugyanez a hitel 160 Ft-os árfolyamon felvéve 77 470 Ft-os törlesztőrészlettel: 106 571 Ft-ra növekedett. (Kamatemelések számítása nélkül.)  A BHKE által javasolt szabályozással 79 744 Ft-ra mérséklődne.

Ez a megoldás mérsékelné a bankok nyereségét, de figyelembe véve, hogy ezáltal mennyi ügyfél maradna fizetőképes, vagy válna újra fizetőképessé, összességében mindkét fél érdeke lenne.

A BHKE által megkérdezett hitelesek 69,74%-a tudná újra fizetni a részleteit.  Ha a jelenleg is 107 000, vagy akár ennél több hiteles fele újra fizetni tudná a törlesztőjét, akkor nagymértékben csökkenne a későbbi probléma nagysága, sőt sokkal stabilabb lenne a még fizetők számára a törlesztés terhe.  Ez a GDP növekedését is elősegítené, mivel több pénz maradna az embereknél, ezáltal növelve a vásárlói kedvet.