A 90 napnál hosszabb ideig nem törlesztett hitelek nagysága 1.200-1.300 milliárd forint, ebből a mintegy 100 ezer háztartásra megközelítően 500 milliárd forint jut.

Tabák Péter a jegybank szakigazgatója elmondta, hogy a kölcsönök átütemezése sok esetben már nem segít a bajba jutott adósokon, hiszen minden negyedik érintett háztartás azt követően is késik a törlesztéssel.

Tabák Péterrel Meizer Gábor beszélgetett a Gazdasági Rádióban.

A háztartási szegmensben háttérbe szorultak a deviza alapú hitelek

A lakáscélú hiteleknél a bankok 69 százaléka, míg a fogyasztási hitelek területén a bankok 36 százaléka kismértékben szigorított a hitelezési feltételeken az előző negyedévhez képest a körültekintő hitelezésről szóló kormányrendeletnek köszönhetően.

Mindez elsősorban a devizaalapú hitelek esetében volt jellemző a bankok döntő többsége a következő félévben már nem tervez további szigorítást egyik háztartási szegmensben sem.
A lakáscélú hitelek esetében a bankok kismértékben szigorították a minimálisan megkövetelt hitelképességet, valamint a jövedelemarányos havi törlesztőrészlet maximális arányát, elsősorban a devizaalapú hitelek kapcsán. a bankok visszajelzése alapján a változás a körültekintő hitelezésről szóló kormányrendelet június 11-én életbe lépett második szakaszának tulajdonítható, amely a devizanem szerint differenciált hitelezhetőségi limitek állításán keresztül a devizahitelezés feltételeit szigorítja és tiltja a tisztán fedezet alapú hitelezést.

A fogyasztási hiteleken belül főleg a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetén szigorítottak a bankok, elsősorban itt is a devizaalapú hiteleknél ezzel szemben a gépjármű-finanszírozásban összességében már nem szigorították tovább hitelezési feltételeiket, sőt néhányan a jelenleg szigorú kamatkondíciókon – a forintalapú hitelek esetében – enyhítettek. A fogyasztási hiteleknél a körültekintő hitelezésről szóló kormányrendeletnek kisebb volt a hatása, ami azzal magyarázható, hogy itt a bankok már korábban, negyedévről negyedévre széleskörűen szigorítottak a hitelezési feltételeken.

Keresleti oldalon a bankok 33 százaléka észlelt összességében keresletnövekedést, szemben az előző negyedévi 17 százalékkal a lakáscélú hitelek esetében. hasonlóan az előző felméréshez, a bankok további széleskörű növekedést észleltek a forinttermékek iránti keresletben és további csökkenést a devizaalapú hitelek iránti keresletben az előző negyedévhez képest. A forinthitel iránti kereslet élénküléshez a szabályozás hatása mellett hozzájárult a forint- és devizahitelek kamatszintje közötti különbség csökkenése is. ezzel szemben a fogyasztási hitelek esetében már nem észleltek további keresletnövekedést a bankok a második negyedévben.

Összefoglalva elmondható, hogy 2010 második negyedévének végén – a devizaalapú hitelek jelzálogra történő bejegyzésének törvényi tiltása előtt – a piaci forintalapú hitelek megszerezték a domináns pozíciót a háztartási jelzáloghitelezésben, amelyhez a kereslet mellett a kínálat is erőteljesen hozzájárult.

Bár a bankok nyitottak a problémás hitelek átütemezésére, az adósokon ez nem segít

Az átstrukturált hitelek aránya 2010 második negyedévének végére a háztartásihitel-állományban mérsékelten nőtt az átstrukturált hitelek aránya/állománya az előző negyedévhez képest.
A lakáscélú hiteleknél 4 százalékról 4,7 százalékra, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 8,1 százalékról 9,4 százalékra emelkedett, míg a gépjármű-finanszírozásnál 5,5 százalék körül stagnált az adott szegmens hitelállományán belül.
A bankok továbbra is fontosabbnak tartják helyreállítani a bajba jutott ügyfelek fizetési képességét az átstrukturálásokon keresztül annál, semhogy azonnal megkezdjék a fedezetérvényesítést, behajtást.

Az átstrukturálás sikerességét nézve megállapítható, hogy a háztartási szegmensben is tovább romlott az ismételten nem fizető adósok aránya 2010 második negyedévében.
A lakáscélú hiteleknél 19 százalékról 23 százalékra, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 25 százalékról 30 százalékra, míg a gépjármű-finanszírozásnál 22 százalékról 27 százalékra emelkedett a 30 napon túli fizetési késedelembe esők aránya az átstrukturált hitelállományon
belül.
Meg kell jegyezni, hogy az átstrukturált hitelek jelentős része már az átstrukturálás előtt is fizetési késedelemben lévő hitel volt. Ebből a szempontból nézve az átstrukturált jelzáloghitelek közel háromnegyedét sikerült eddig megmenteni a háztartásoknál, ugyanakkor amennyiben a következő időszakban sem történik érdemi javulás a lakosság jövedelmi helyzetében és a foglalkoztatottságban, akkor további romlásra lehet számítani.

A bankok válaszai alapján az ismételten fizetési késedelembe eső ügyfelek esetében az átstrukturált jelzáloghitelek megközelítőleg 40 százalékánál, míg a gépjármű-finanszírozási konstrukciók háromnegyedénél tervezik a behajtási/fedezetérvényesítési folyamat megindítását, míg a többi esetben vagy a jelenlegi átstrukturálási módszer meghosszabbítását, vagy más módszer alkalmazását tartják célravezetőnek.
Tehát a bankok ezen hitelek esetében sem tekintik a fizetési képességet feltétlenül reménytelennek a jövőre nézve, de ehhez az ügyfelek részéről is konstruktív hozzáállás szükséges.