A CIB áttekintésének apropóját az adta, hogy idehaza 10 éves a lakáshitelpiac.

Az elmúlt évtizedet összegezve a bank üzletfejlesztési vezetője elmondta: az első két év nagyon nagy eredményeket nem hozott a lakáshitelpiacon, ekkor még nagyon kevés konstrukció volt elérhető. Ezt az állóvizet az államilag támogatott hitelek pörgették fel, amelyek sokakat juttattak lakáshoz, de ezzel együtt jelentősen megterhelték a költségvetést.

2004-ben szigorították az államilag dotált hiteleket, de ekkor jött az újabb fordulat. Megnyílt a „kapu” a devizahitelek előtt. Ekkor főként az euró és a svájci frank hitelek törtek előre. Ennek a szakasznak a végén már „divatossá” váltak a japán jen alapú hitelek is. A devizahitelek virágkora 2008 végén, a válság kirobbanásakor ért véget.

Árva András szerint most új korszakba, a forinthitelek időszakába léptünk. Ezt erősíti, hogy az ügyfelekért már „nem árban kell versengeni”, hanem átláthatóságban, egyszerűségben és minőségben. Fontos, hogy az ügyfél minél kevesebb bújtatott költséggel találkozzon, és átláthatóan adják a bankok ezeket a konstrukciókat.

A GKI gazdaságkutató szakértője szerint elsősorban a felsőbb társadalmi rétegekben vannak olyan megtakarítások, amelyek a hazai ingatlanpiacot, és ezáltal a lakáshitelezést is élénkíthetik.

Az ingatlanpiaci visszaesés az idén már jóval kisebb mértékű lehet, mint tavaly volt, sőt az év végére már akár meg is állhat – vélekedik a kutatóintézet kutatásvezetője. 

Pocsarovszky Károly év közben további 6-8%-os visszaesést vár, de úgy hiszi, az, hogy mikor tér magához a szektor, főként annak szereplőitől függ, elsősorban a bankoktól illetve az új kormánytól.