Szokás mondani, hogy nem az arany értéke növekszik, hanem csak a papírpénz veszít az értékéből, amelyben az arany árát megadják. Ez a szemléletmód a lényege minden aranypiaci befektetésnek. Az arany évezredek óta megbízható értékőrző és hiteles mérték, amely eddig még minden papírpénzt, minden államcsődöt, minden válságot és minden háborút túlélt. Értéke nem egy állammal vagy intézménnyel szembeni követelésből fakad, így nem függ egyetlen ország gazdaságától vagy annak teljesítményétől sem. Az arany hosszú távú értéke vásárlóerejében rejlik. Ennek jelentőségét különösen jól szemlélteti a mostani gazdasági és pénzügyi válság, amikor is a jegybankok tetszés szerint pénzt és hitelt teremtenek, gerjesztve ezzel az inflációt, rontva a pénz értékét.

Görögország és Írország már elhúzódó agóniáját vívja. Az első életmentő műtétet végrehajtotta rajtuk Németország, az EU legnagyobb gazdasága. Sikerült elkerülniük az azonnali államcsődöt, de az elkövetkezendő egy-két évben lejáró és refinanszírozandó adóssághegyeik időzített bombaként ketyegnek. Amennyiben Dél-Európa két nagy gazdasága közül az egyik szintén ágynak dől, az már Németország stabilitását is veszélyeztetné. A közös európai valuta és a német bankok nyomása miatt – amelyek Spanyolországban és Itáliában 280 milliárd euró kitettséggel rendelkeznek – a németek nem tudnák kivonni magukat a felelősség alól. Ha ez alatt a teher alatt megrogyna végül Németország is, akkor az Európai Központi Bank az amerikai FED-hez hasonlóan kénytelen lenne maga felvásárolni a kibocsátott államkötvényeket és az ehhez szükséges pénzt három műszakban gyártani. Az infláció növekedne, a pénz forgási sebessége pedig gyorsulna, mert az emberek mihamarabb szabadulni akarnának tőle. Legkésőbb ekkor drámaian növekedni fog az európai befektetők arany iránti kereslete.

A magyar származású hedge fund menedzser, Soros György korábban már többször úgy nyilatkozott, hogy az európai pénzügyek hatékony rendbe tételének hiányában „az euróövezet széteshet”. Mivel Magyarország nem függetlenítheti magát az eurózónától, az uniós pénz válsága nyilván megtépázná a forintot is. Az EU-ban vannak ugyanis a magyar gazdaság fő piacai, így ami rossz Nyugat-Európának, az többnyire rossz Magyarországnak is. Az euró jelenleg erős nyomás alatt van, még ha egyelőre nem is indult el a pénzügyi guru által vizionált végső lejtőn. Ha jóslata azonban beigazolódik, úgy az a forint árfolyamát is magával ránthatja. Hogy ez a folyamat miként veheti kezdetét, azt jól tükrözik az elmúlt két napban a Moody's hitelminősítő intézet hazánkat érintő leminősítései. Először a magyar államkötvényeket sorolták át a „Baa1” kategóriából a „Baa3” kategóriába, ami mindössze egy fokkal áll a „bóvli” kategória felett, majd hét magyar kereskedelmi bank – élükön az OTP-vel – hitel- és betéti besorolását rontották. A legújabb pofont végül tegnap kapta a forint, amikor a hitelminősítő Budapest adósságának minősítését szintén két fokozattal vette lejjebb. Az adósosztályzati leminősítések első intő jelek a magyar fizetőeszköz jövőbeni értékállóságát illetően.