Az évtized eleje óta folyamatosan nőtt a vállalkozások hitelfelvételi kedve devizában, a 2008. évi csúcson ez körülbelül 4000 milliárd forintot, és a teljes belföldi hitelállomány mintegy 60 százalékát jelentette. Bár az idén mintegy 22 milliárd forinttal nőtt a nem pénzügyi vállalatok hiteleinek összege, az elmúlt évekkel ellentétben az új hitelek esetében már a forinthitelek a kedveltebbek. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a devizahitelek a vállalkozások esetében is általában többéves futamidejűek, így még ma is jelentős a devizahitelek aránya. „Bár a nem pénzügyi vállalkozások esetében 2009 óta csökkent az újonnan felvett devizahitelek aránya, a futamidők miatt ma is legalább a fennálló hitelállomány 52-56 százaléka devizaalapú. Azonban a forint idei évben tapasztalt gyengülése nem kedvez a devizában eladósodottaknak, leginkább a svájci frank alapú hitelek lehetnek problémásak” - állítja Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

Vannak Balázs szerint az elmúlt hónapokban tapasztalt forintgyengülés ugyan kedvező az exportőröknek, azonban a korábban megszigorított hitelfelvételi előírásokkal együtt negatív hatással van a vállalkozások pénzügyi helyzetére. „Új hitelt csak nehezen, és drágán lehet szerezni, emellett a fennállók törlesztése egyre nagyobb teherrel jár. Ez együtt több száz vállalkozás végét jelentheti igencsak rövid időn belül” – mondta Vanek Balázs. Az idén az első 8 hónapban több csődeljárás indult, mint a teljes 2008-as évben, és bár ezek közül nem mindegyik köthető hitelproblémákhoz, azért az okok között ott vannak – tette hozzá az Atradius vezetője.

Emellett a magyar kkv-szektor nem igazán állít elő exportképes termékeket, hiszen az itt jegyzett mintegy 800 ezer vállalkozás (beleértve a mikrovállalkozásokat is) közül mindössze 5 ezer képes közvetlenül megjelenni az exportpiacokon. Az egész szektor a teljes magyar GDP felét sem állítja elő, a részesedése a teljes exportból pedig 27,8 százalékot ért el 2009-ben. Azaz a magyar kkv-ék kevéssé képesek kihasználni a gyenge magyar deviza nyújtotta előnyöket az export területén, így számukra még inkább negatív az összkép.

A fizetési szokások pedig továbbra sem javulnak. Az Atradius adatai szerint míg az első negyedévben a kkv-k körülbelül negyven százaléka szembesült partnerei fizetési problémáival, három hónappal később már minden második tapasztalta ezt. Mindemellett egyre jobban emelkedik azoknak a partnereknek a száma, akik rendszeresen a számlák lejárta után fizetnek. Továbbra is legveszélyeztetettebb szektorok között van az építőipar és a kereskedelem.

Ilyen helyzetekben a vállalkozásoknak különös gondot kell fordítaniuk likviditási helyzetükre, ezért felértékelődött az olyan megoldások szerepe, mint a hitelbiztosítás és a követeléskezelés. Az Atradiusnál az elmúlt időszakban jelentős keresletnövekedést tapasztaltak: a benyújtott igények száma mintegy 20 százalékkal növekedett 2010 első nyolc hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához képest mind a hitelbiztosítási, mind a követeléskezelési konstrukciókat illetően. Azért, hogy a lehetséges ügyfelek minél gyorsabban és széleskörűen férhessenek hozzá a termékekhez, az Atradius már biztosítási alkuszokon keresztül is kínálja hitelbiztosítási konstrukcióit, és Magyarországon először a követeléskezelési csomagok is hozzáférhetőek közvetítőkön keresztül.