A GfK Hungária idén is elvégezte országos hatókörű, országosan reprezentatív, bevásárlóközpontokkal kapcsolatos felmérését, melyben az általános vásárlási szokásokat és imázs elemeket vizsgálta. A kutatás során összesen négy bolttípust vizsgáltak. A bevásárlóközpontot vagy plázát (városszéli, illetve belvárosi), ahol egy épületen belül több különálló üzlet található, melyek többsége nem élelmiszer-jellegű termékeket árul. A bevásárlóközpontban gyakran van valamilyen szórakozási lehetőség is (pl. mozi, játékterem), többek között ez is megkülönbözteti a hipermarkettől. A különálló boltokat (ezek épületében csak egyetlen üzlettípus üzemel és maga a bolt nem bevásárló utcában helyezkedik el), illetve a városon belül kiépített bevásárló utcákat.

A különálló boltok népszerűsége nem csökken

 „A különálló boltok vásárlás és kedveltség szempontjából is a legnépszerűbbek: a magyar lakosság több mint egyharmada ezt a bolttípust látogatja a leginkább. A vásárlók egynegyede a városszéli bevásárlóközpontokat választja leggyakrabban a négy típus közül, további egyötödük pedig belvárosi plázákba jár vásárolni. A tavalyi évhez képest kis mértékű növekedést mutat a városszéli bevásárlóközpontok kedveltsége és látogatása, megközelítve a különálló boltokét” – mondta el Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának szektormenedzsere.

A válaszadók 78 százaléka abban a bolttípusban vásárol a leggyakrabban, amelyiket a legjobban kedveli. A megkérdezettek 16 százaléka egyik bevásárlóhelyet sem kedveli a négy közül, de jellemzően a különálló boltokat választja bevásárláskor. Azok, akik a kutatásba bevont bevásárlóhelyek egyikét sem választották, mint a leggyakrabban látogatott bolttípust, feltehetően két okból nyilatkoztak így. Egyrészről nem ők a családban a vásárlásért felelős személyek, másrészt egyáltalán nem foglalkoznak a bevásárlással, vagy – anyagi és életmódbeli okokból – máshol, például a piacon vásárolnak.

Kevesebbet járunk bevásárlóközpontba

A válság következtében kialakult, megváltozott vásárlási szokásokra vezethető vissza, hogy a bevásárlóközpontok látogatási gyakorisága kis mértékben ugyan, de változott a tavalyi eredményekhez képest. A hetente egyszer vagy többször plázába járók aránya valamelyest csökkent, emellett pedig megnőtt azok aránya, akik csak havonta látogatnak bevásárlóközpontokat.

Leggyakrabban azok járnak bevásárlóközpontba, akik a belvárosi plázákat jelölték meg a leggyakoribb vásárlási helyükként. Több mint 40 százalékuk hetente legalább egyszer megfordul egy bevásárlóközpontban. Ám a tavalyi adatokhoz képest valamelyest csökkent ennek a csoportnak a látogatási gyakorisága is: míg 2009-ben 22 százalékuk hetente többször járt plázába, jelenleg ez az arány csak 11 százalék. Őket követik gyakoriság terén a városszéli plázák látogatói, akiknek egyharmada hetente egyszer vagy többször, további 18 százalékuk pedig kéthetente vásárol itt. A legritkábban azok járnak bevásárlóközpontokba, akik a különálló boltokat preferálják. Közülük is mindössze 10 százalék jár plázába, amely a tavalyi 17 százalékos eredményhez képest további visszaesést jelent.

Változások a vásárlók anyagi helyzetében és státuszában

Az előző évhez képest kisebb változások figyelhetőek meg az egyes bevásárlóhelyek látogatóinak anyagi helyzete és státusza terén. A különálló boltokat választók körében továbbra is a nyugdíjasok és a kis településeken élők felülreprezentáltak, ám az átlagosnál konzervatívabb, zárkózottabb fogyasztási szokások változatlanok maradtak.

A gyermekes, fiatal, kifejezetten jómódú családok „befolyása” csökkent a városszéli bevásárlóközpontok látogatóinak körében. Ez egyrészről azt jelentheti, hogy ezeknek a családoknak valamelyest romlott az anyagi helyzete a válság következtében, másrészről azt, hogy alacsonyabb, „alsó-közép” jövedelmű, idősebb (de aktív) rétegek gyakrabban választják ezt a típusú bevásárlóközpontot.

A belvárosi bevásárlóközpontok látogatói főleg központi lakóhellyel rendelkező, aktív, magas iskolai végzettséggel rendelkező háztartások, akik a válság időszakában is megőrizték korábbi életszínvonalukat, így a tavaly még átlagosnak számító, de sikerrel megőrzött jövedelmük most az országos átlag fölé emeli őket e téren.

Az ideális bevásárlóközpont

Arra a kérdésre, hogy „Ön számára milyen az ideális bevásárlóközpont”, a kutatásba bevont bevásárlóhelyek látogatói számára a három legfontosabb tulajdonságnak a termékkínálat változatossága árak szempontjából, a közelség és könnyű megközelíthetőség, valamint a hosszú nyitvatartás bizonyult. Ez a három legfontosabb jellemző szinte azonos súlyt kapott fontosság szempontjából, mint 2009-ben, vagyis az eddigi két felmérés alapján elmondható, hogy ezek a preferenciák meglehetősen stabilnak tűnnek.

Az egyes bevásárlóhelyek látogatói közötti legfontosabb differenciáló szempontok a bevásárlóközpont közelsége és áttekinthetősége, a magas presztízsű boltok jelenléte, valamint a szórakozási lehetőségek kínálata. A termékek változatos árfekvése és a hosszú nyitvatartás mindegyik alcsoport számára egyforma mértékben fontos.

Az ideális bevásárlóközpont (%)

A vásárlók többsége nem hajlandó 30 percnél többet utazni a bevásárlóközpontba

A vásárlók 38 százaléka nem hajlandó 15 percnél többet utazni a bevásárlóközpontba, további 39 százalékuk maximum 15-30 percet utazna, és 23 százalékot tesz ki azok aránya, akik 30 percnél hosszabb utat is hajlandóak lennének megtenni egy pláza kedvéért. A legtöbbet a belvárosi üzlettömörülések látogatói lennének hajlandóak utazni: ők szívesen járnának bevásárlóközpontba, ám a lakóhelyük közelében nem adottak a lehetőségek plázalátogatásra.