A tanú jogait, és kötelezettségeit abüntetőeljárási törvényünk, és a 23/2003. BM rendelet (többek között a tanút is érintő szabályozások) tartalmazza. Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. Talán a törvénybeli megfogalmazás leglényegesebb eleme (a bizonyítandó tényen kívül), a “tudomása lehet”: egy-egy információ morzsa is nagyon nagy segítség lehet a nyomozóhatóságnak, de sokan nem érzik a birtokukba került információ, adat súlyát.

Akit büntetőeljárásban tanúként megidéznek, az köteles az idézésben foglalt helyen és időpontban megjelenni, és vallomást tenni, hacsak a vallomástételnek akadálya nincs. Az írásbeli idézésnek a következőket kell tartalmaznia: eljáró szerv megnevezése, ügyszám, előadó neve, esetleg telefonszáma, “Idézés tanú részére”, a megidézett neve, lakóhelye, az idézésen hol és mikor kell megjelenni, a kihallgatás várható időtartama, dátum pecsét, idéző aláírása, valamint a figyelmeztetések. Természetesen nem minden esetben írásban küldik ki az idézést a tanúnak, ma már elmondható, hogy a nyomozóhatóság, amennyiben van a tanúnak telefonszáma, akkor a tanúval telefonon egyeztetve idézi szóban, telefonon keresztül, hiszen sokkal gyorsabb. Ebben az esetben nagyon fontos mindkét (mind a tanú, mind a nyomozóhatóság) részről a megbeszélt időpont, hely gondosan kerüljön feljegyzésre. A tanú, ha nem értette az előadó nevét, akkor inkább kérdezze meg még egyszer, a későbbi félreértések végett

Természetesen ha valaki tanúként a hatóság előtt megjelenik, akkor a kérelmére a felmerült költséget meg kell téríteni. Mit jelent ez? A tanú a lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) a kihallgatás helyére való utazással és a visszautazással ténylegesen felmerült és igazolt költségeket kell megtéríteni. Ez a személyvonat 2. osztály, villamos, autóbusz jegy ára, gépjármű üzemanyag-fogyasztása és a parkolódíj (a gépkocsi forgalmi engedélye szükséges), külföldről történő érkezés esetén repülőjegy lehet, amiket jegy átadásával igazolni kell. Ha ugyanarra a kihallgatásra több tanú egy gépjárművel utazik, az útiköltséget csak az egyikük esetében lehet megtéríteni. Gépjármű igénybevétele esetén útiköltségként a gépjármű motorjának hengerűrtartalma szerint a külön jogszabályban meghatározott üzemanyag-fogyasztási alapnorma-átalány figyelembevételével közúton a tanú lakóhelye (tartózkodási helye) és a kihallgatás helye alapján a legrövidebb oda-vissza útra a km-távolság és az APEH által közzétett hivatalos üzemanyagár szorzatát, valamint a parkolás díját kell megtéríteni. A gépjármű motorjának hengerűrtartalmát és hajtóanyagának fajtáját a jármű forgalmi engedélyének bemutatásával kell igazolni. Amennyiben a tanúnak szállásköltsége, valamint ellátási költsége merült fel, azt is téríteni köteles a nyomozóhatóság. Szállásköltség akkor állapítható meg, ha a tanú kihallgatása olyan időpontban kezdődik, amikor a kihallgatás napján az odautazásra az éjszakai órákban (23 óra és 5 óra között) kerülne sor, a tanú részére az elszállásoláshoz igénybe vehető kereskedelmi vagy fizetővendéglátó szálláshely költségét meg kell téríteni. Szállásköltségként a számla szerinti, de legfeljebb a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj legkisebb összegének egynegyedével megegyező összeget lehet megtéríteni vendégéjszakánként; igazolt szállásköltségként nem vehető figyelembe a szálláshoz kapcsolódó egyéb ellátással és szolgáltatással felmerülő költség. Ellátási költség akkor téríthető a tanú részére, ha a tanú szállásköltség megtérítésére jogosult, vagy lakóhelyéről a kihallgatás helyére való utazás és visszautazás, valamint a kihallgatás együttes időtartama egy napon belül a 6 órát meghaladja. Az egy napra eső ellátási költség a nyugdíjminimum 3 százaléka (ez most jelenleg 855 forint). A tanúk költségtérítésével a 14/2008. IRM rendelet foglalkozik. A költségtérítésről szóló nyilatkozat (igényt tart-e rá, vagy sem), a tanúkihallgatási jegyzőkönyv utolsó oldalán található.

A tanúkihallgatás kezdetekor a nyomozóhatóság elsőként adategyeztetést fog végezni (pl. személyi igazolvány, lakcímkártya), majd a tanú részére el kell mondani, hogy milyen ügyben lett idézve, valamint el kell mondani a kötelező figyelmeztetéseket, amelyek a következők (címszavakban):

• a tanú érdekében meghatalmazott ügyvéd járhat el, ha a tanú jogairól való felvilágosítás céljából ezt szükségesnek tartja (az ügyvéd a jogokról való felvilágosítás érdekében lehet jelen a kihallgatáson, a vallomást nem befolyásolhatja, azonban a tanúkihallgatás végeztével a jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban terjesztheti elő);
• a tanú kérheti a személyi adatainak zártan való kezelését (azt jelenti, hogy az ügyben csak a neve kerül feltüntetésre, a többi adatai zárt borítékban kerül az ügybe);
• a tanú a vallomását a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint kell megtennie;
  
• a hamis tanúzást, a mentő körülmény elhallgatását a törvény szabadságvesztéssel bünteti; 
  
• a tanú a hatóság előtti megjelenéséről és időtartamáról igazolást kérhet.
  

A tanú nem hallgatható ki, ha:

• lelkészként, illetőleg egyházi személyként, hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn;
• arról, amiről, mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt;
• ha a tanútól testi, vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás;
• ha a tanú mint hatósági tanú, a titoktartási kötelezettsége alól nem kapott felmentést;
• ha a tanú állam-, vagy szolgálati titoknak minősülő tényről, ha a titoktartási kötelezettsége alól nem kapott felmentést.

A tanú a tanúvallomást megtagadhatja, ha:

• a terhelt hozzátartozója;
• önmagát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben;
• a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha ez alól a külön jogszabály szerint jogosult felmentette, vagy külön jogszabály szerint a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megkeresésére a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása a felmentésre jogosult számára kötelező.

A fenti figyelmeztetéseket, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. Amennyiben a figyelmeztetés, valamint a figyelmeztetésre adott válasz nincs a jegyzőkönyvben rögzítve, az nem fogadható el bizonyítási eszközként.

Természetesen a tanúnak meg van a lehetősége, hogy a tanúvallomásáról másolatot kérjen, ez azonban illetékköteles (illetékbélyeggel kell leróni), amely 100 ft/oldal költséget jelent. Amennyiben a tanú a sértett, akkor a nyomozás befejezéséig a sértett és képviselője másolatot kaphat a szakvéleményről, valamint az olyan nyomozási cselekményről készült iratról, amelyeknél jelenlétüket a büntetőeljárási törvény lehetővé teszi, amely szintén illetékköteles.

A tanúkihallgatás végeztével a tanúnak el kell olvasnia a kihallgatásáról készített jegyzőkönyvet. Amennyiben valami pontatlanságot, olyan dolgot tapasztal, amelyet nem mondott el, vagy nem úgy mondott el, akkor kérheti az előadót, hogy javítsa ki.