A másfél éve tartó válság által okozott társadalmi-gazdasági veszteségekről naponta jelennek meg újabb és újabb hírek. Minden jel abba az irányba mutat, hogy a recesszió az emberek, a vállalkozások és a kormányzatok túlnyomó többségét érintette, jellemzően komoly mértékben. Az események pozitív hozadékait azonban még a derűlátó vélemények is csupán elvétve taglalják. Legújabb felmérésében a BellResearch kutatócég a válság hatásait, az indukált változásokat, valamint a várakozásokat és a jövőképet vizsgálta a 18-64 éves, bankkapcsolattal rendelkező és internethasználó lakosság körében.

A kutatás eredményei igazolni látszanak a mondást: szegény embert az ág is húzza. A válság még a társadalom egészéhez képest általában jobb helyzetben lévő internetezők közül is minden második embert (53%) jelentős mértékben érintett vagy érint. Még erőteljesebb hatást gyakorolt azonban a kevésbé kvalifikált, a korlátozott pénzügyi jártassággal bíró, a hitellel rendelkező, a gyermekes, illetve a községekben élő családokra, azokra a csoportokra, akik a válságot megelőzően is kedvezőtlenebb helyzetben voltak. Megjegyzendő, hogy jelen felmérés az internetezőkre fókuszált – az internetet nem használók között még drámaibb a válság érzékelése, amit a BellResearch korábbi, más célcsoportokon végzett kutatási eredményei is alátámasztanak.

A lakosság pénzügyi kultúrájának elmaradottsága, a tudatosság és az ismeretek alacsony szintje visszaköszön pénzügyi magatartásformánkban is. A meggondolatlan és túlvállalt hitelfelvételek, az öngondoskodás hiánya, az általános tájékozatlanság erősítette a válság öngerjesztő folyamatának negatív hatásait. Mindez azonban egyben gazdagít is bennünket: tapasztalatot szerzünk, tudatosabbá leszünk, és nagyobb figyelmet szentelünk a pénzügyi kérdéseknek.

Habár ezek a tapasztalatok igen keserűek, mégis kijelenthető, hogy a válság pozitív hozadékaként tekinthetünk a pénzügyi „önképzés” kiterjedésére. Ezt igazolja az is, hogy a megkérdezettek közel nyolcvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyobb odafigyeléssel kezeli háztartása költségvetését, sőt, ez a tudatosság határozottabban nyilvánul meg az előbbiekben említett, a válság által fokozottabban érintett csoportokban. A szellemi gazdagodást támasztja alá továbbá az a tény, hogy míg az általános pénzügyi kérdések iránt a válaszadók mintegy tizede mutat nagy érdeklődést, addig a válsággal kapcsolatos hírek iránt már minden hatodik megkérdezett érdeklődik erőteljesen. A válsággal kapcsolatos informálódás igen intenzívnek mondható: mindazok, akik valamilyen szinten érdeklődnek az ezzel kapcsolatos eseményekről, többségében (62%) legalább heti gyakorisággal megteszik ezt. Nem elhanyagolható az sem, hogy az érdeklődés fokozottabb az előbbi, kedvezőtlenebb gazdasági helyzetben levők között, hiszen elsősorban ők azok, akik a saját bőrükön tapasztalják meg a nehézségeket – olvasható az elemzésben.

A kutatás arra is rávilágít, hogy a válság folyományaként a megkérdezettek nagy többségének, 70%-ának változott a véleménye a pénzügyi szereplőkről, bankokról, biztosítókról, nyugdíjpénztárakról, tanácsadókról is – jellemzően azoknak, akik személyesen érintettebbek, illetve jövedelmi kilátásaik kedvezőtlenebbek. A válaszadók négyötöde pedig arról számolt be, hogy már csak fenntartásokkal tudna dönteni hitelfelvételi vagy befektetési kérdésekben.

A válság tehát a számos kedvezőtlen hatás mellett pozitív változásokat is indukált az érintettek pénzügyi tudatosságát és jártasságát tekintve; mindezek ellenére továbbra is igaz, hogy a hazai lakosság pénzügyi kultúrájában tág tere van még a fejlődésnek.