Csökken a személyi jövedelemadó

A foglalkoztatás ösztönzése és az egyenletesebb adóterhelés érdekében január 1-jétől változnak a személyi jövedelemadó szabályai. Az adó alapja a bruttó bérnek a (27 százalékos foglalkoztatói) járulékmértékkel növelt összege lesz. Az alsó adókulcs 17%-ra, a felső kulcs 32%-ra csökken. Az alsó sávhatár 5 millió forintra emelkedik, így 10-ből 9 polgár jövedelme a legalacsonyabb kulcs alá fog tartozni jövőre. Megszűnik a magánszemélyek különadója. Egy átlag körül kereső magyar munkavállaló másfél havi fizetéssel többet vihet majd haza 2010-ben hasonló bruttó bér mellett.
Az előző években megkezdett egyszerűsítő és az adóbázis szélesítésére vonatkozó lépések folytatásaként 2010-től az SZJA adókedvezmények a családi kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz (önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetések) kapcsolódó adókiutalás kivételével megszűnnek.
Az adómentes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások adóztatása átalakul: az adóbázis szélesítése érdekében egyes adómentes természetbeni és pénzbeli juttatások adó alá kerülnek.

A munka terheinek csökkentéséhez szükséges források előteremtése

A költségvetés egyensúlyát nem lehet felborítani, ezért nőnek a fogyasztás terhei, szűkülnek vagy megszűnnek a kedvezmények. A munka terheinek csökkentését segíti a vagyon megadóztatása is. Ennek egyik eszköze a jövedéki adó emelése (2010. január 1-jével 8 százalékkal emelkedik a gázolaj, 8,9 százalékkal a cigaretta jövedéki adója), valamint a vagyonadó, amelyet egyes lakóingatlanok, a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik után kell fizetni. Az ingatlanokat érintő vagyonadó mértéke: 0-30 millió Ft-ig 0,25 százalék, 30-50 millió forint között 0,35 százalék, 50 millió forint felett 0,5 százalék; az első ingatlan 30 millió forintig, a második 15 millióig adómentes, a harmadik, illetve a sokadik ingatlan pedig már az első forinttól adózik. A kormány a vagyonadó bevezetésekor is kiemelten figyelembe vette a szociális és igazságossági szempontokat, így a nagycsaládosok a harmadik és minden további gyermek után is 15 százalékos kedvezményben részesülnek, Az adókedvezmény maximális mértéke 395 000 Ft. (Pl: A lakás forgalmi értéke 50 millió Ft és öt gyermeke él az adóalannyal együtt a lakásban, akkor a fizetendő adó a kedvezmény nélkül 145 000 Ft, lenne. A harmadik gyermek után lehet kedvezményt érvényesíteni, azaz 3X21.750 F t= 65 250 Ft. az adókedvezmény összege. Így 79 750 Ft. lesz a fizetendő adó.) A nyugdíjasok és a munkanélküliek számára pedig biztosította a kormány az adófelfüggesztés lehetőségét.
A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsik mentesülnek a gépjárműadó alól, a személy- és tehergépjárművek adója ugyanakkor közelítőleg 15 százalékkal emelkedik.

4%-ra csökken a lakásvásárlási illeték

Csökken a visszterhes vagyonátruházási illeték (az ingatlan, az ingó, valamint a vagyoni értékű jog megszerzése után fizetendő illeték, ha a szerzésre ellenérték fejében kerül sor) általános mértéke a korábbi 10%-ról 4%-ra. A lakások (lakásvásárlás esetén fizetendő) esetében pedig 6%-ról 4%-ra csökken az illeték mértéke, ám 4 millió forintig továbbra is csak 2%-os mértékkel kell az illetéket fizetni. (A bevétel-csökkenés részbeni pótlását szolgálja, hogy illeték-kötelessé válik a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban való közvetett vagy közvetlen tulajdonszerzés, ha annak mértéke – a vagyonszerző és közeli rokonai, gazdasági érdekeltségei tulajdonában lévő vagyoni betétekkel együtt – a 75%-ot eléri.)

Radikálisan csökken a távhő áfája

A kormány az augusztusi 18%-os kulcsba sorolást követően újra csökkenti a távhő áfáját: januártól a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alá kerül a távhő. Ezzel januártól országosan a mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban élő közel 2 millió ember terhei csökkennek jelentősen. Az Áfa-csökkentésnek is köszönhetően például egy átlagos budapesti távfűtéses lakás éves fűtési költsége 2010-ben akár 45-50 ezer forinttal is kevesebb lehet.

Nő a minimálbér és a garantált bérminimum

2010. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege (minimálbér) 73.500 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló havi garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 89.500 forint. A minimálbér esetében ez 2,8%-os, a garantált minimálbér esetében pedig 2,3%-os emelkedést jelent 2009-hez képest.

Kötelező részmunkaidő gyes-ről és gyed-ről visszatérőknek

2010. januárjától a közszférában a gyes-ről, gyed-ről visszatérőket saját kérésükre kötelező lesz részmunkaidőben foglalkoztatni legfeljebb a gyermek hároméves koráig. A munkáltató a munkavállaló írásos kérésére köteles lesz a kinevezést módosítani és heti húsz órának, illetve a korábbi kinevezés szerinti munkaidő felének megfelelő munkaidőt, illetve az ezzel arányos illetményt megállapítani. A részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó új szabályok a bírák kivételével (a rájuk vonatkozó kétharmados szabály módosítására az ellenzék támogatásának hiányában nem kerülhetett sor) minden állami szerv által foglalkoztatottra (azaz a közalkalmazottak és köztisztviselők mellett az ügyészekre, a katonákra, illetve a rendőrökre, a tűzoltókra) kiterjed.

RÁT

Jövő évtől azokban a családokban, ahol két vagy több aktív, tartósan munkanélküli van, csak az egyikük lehet jogosult rendelkezésre állási támogatásra (RÁT). A rendelkezésre állási támogatás szabályainak változása nem jelenti azt, hogy a kormány cserben hagyná a támogatási rendszerből ily módon kikerülőket: a kormány kiemelten kezeli az érintettek célzott foglalkoztatását, illetve a különböző munkaerő-piaci programokban való részvételüket. A kormány célja kettős: senki ne maradjon ellátás nélkül, ugyanakkor növekedjen annak az esélye, hogy többen térhessenek vissza a tartós munkanélküliségből a munka világába.

4,1%-kal emelkedik a nyugdíj

Januártól 4,1%-kkal emelkedik valamennyi nyugdíj és a baleseti járadék. A 4,1%-os nyugdíjemelés mintegy 2,7 millió nyugdíjas számára biztosít átlagosan havi közel 3450 forintos többletet. Az öregségi nyugdíjban részsülők átlagosan 3500, a rokkantsági nyugdíjban részsülők átlagosan 2850, a főellátásban özvegyi nyugdíjban részesülők pedig átlagosan 2380 forintos emelésben részesülnek januártól. Összes költségvetési vonzata 110,1 milliárd Ft.
A korábbi svájci indexálás módszerét felváltja a kizárólag az inflációtól függő nyugdíjemelés. Ugyanakkor megmarad az évközi korrekció lehetősége is arra az esetre, ha az áremelkedés a prognózistól eltérő mértékű lenne.

Nyugdíjprémium bevezetése

Január 1-jével kerül sor a 13. havi nyugdíjat felváltó, GDP-hez kötött nyugdíjprémium bevezetésére. Nyugdíjprémium kifizetésére leghamarabb abban az esetben kerülhet sor, ha a bruttó hazai termék növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, ekkor az összege maximum 20 ezer forint lehet. A nyugdíjprémium összege akkor éri el a 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget – 80 ezer forintot – ha a gazdasági növekedés eléri a 7,5 százalékot.

Folytatódik a nyugdíjkorrekció

Jövőre az idén elmaradt lépések megvalósításával folytatódik a nyugdíjkorrekciós program. Egységesen 2%-kal emelkednek az 1988. és 1990. között megállapított saját jogú nyugdíjak. Egységesen 4%-os emelést kapnak az 1992-1995-ben megállapított nyugdíjjal rendelkezők, mivel ezekben az években volt a legkedvezőtlenebb a nyugdíjba vonulás szabálya. Egységesen 4%-kal emelkedik az 1997-1998. között megállapított saját jogú nyugdíjak összege. Az érintett mintegy 820 ezer nyugdíjas tehát a már említett 4,1 százalékos januári emelésen felül kapja meg ezt a korrekciós emelést. A korrekció költségvetési vonzata 25,5 milliárd Ft.

Keresetkorlát

2010. január elsejétől megszűnik a keresetkorlát azok esetében, akik 2008. január 1-je előtt úgy vonultak nyugdíjba, hogy nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Azok esetében, akik 2008. január 1-je után vonultak a korhatár betöltése előtt nyugdíjba és dolgoznak, továbbra is megmarad a keresetkorlát a minimálbér másfélszereséig. Tehát amennyiben nyugdíj melletti jövedelmük eléri a minimálbér másfélszeresét, akkor a nyugdíjuk folyósítását szüneteltetni kell.

Szigorúbb szabályok a hitelezéseknél, nagyobb védelem a hiteleseknek

Jövő évtől változnak a hitelintézetekre és a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó szabályok is, részint a banki magatartási kódexszel is összhangban szigorúbb előírások vonatkoznak majd a hitelezés egész folyamatára, a reklámozástól, a szerződésmódosításon keresztül az esetleges elárverezésig. A magas kamatú és költségű gyorskölcsönök felvételéből eredő eladósodási folyamat megelőzése érdekében a 65%-nál nagyobb THM-ű hitel évente egy embernek csak egyszer nyújtható, de az is csak maximum 250 ezer forintig.

Csökkennek a tőkejövedelmekre rakodó terhek

A megtakarítások ösztönzése érdekében a tőkejövedelmeket (pl. a kamatot, osztalékot) terhelő 20, illetve 25 % forrásadóval szemben a tartós befektetéseket forrásadó könnyítés segíti, 3 éves lekötés után a hozamot csak 10% mértékű adó terheli, 5 éves lekötés esetében pedig adómentes lesz.
Kellő biztonságot nyújt a magán-nyugdíjpénztári tagok számára, hogy 2010. január 1-jétől bevezetik a magán-nyugdíjpénztári hozamgaranciát, amivel kezelhetővé válnak a kedvezőtlen befektetési évekből – mint például a 2008. év – származó negatív eredmények is. Így nem fordulhat elő, hogy a nyugdíjazáskor felhalmozott megtakarítás elmarad attól a tőkeösszegtől, amely akkor keletkezett volna, ha valamennyi befizetés pontosan az inflációnak megfelelő hozamot ért volna el a felhalmozási időszakban.

Bővül a gyermekétkeztetés köre: már a hetedikesekre is kiterjed

A kormány ígéretének megfelelően jövőre is tovább bővül azon gyermekek köre, akik ingyenes étkeztetésben részesülhetnek. 2010. január 1-jétől ugyanis a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődések, óvodások, valamint az 1-6. osztályos diákok mellett a 7. osztályos rászoruló gyermekek is ingyenesen étkezhetnek. Természetesen megmarad emellett a kedvezményes étkeztetés lehetősége azon bölcsődés, óvodás és iskolás gyermekek számára is, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosultak, de tartósan betegek, fogyatékosok, illetve 3 vagy több gyermeket nevelő családban élnek.

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó jogosultság módosítása

2010. január 1-jétől amennyiben az egyes biztosítási jogviszonyok között 30 napnál rövidebb a megszakítás, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szempontjából a biztosítási időt folyamatosnak kell tekinteni, így senki nem maradhat például egy néhány napos munkaviszony megszakítás miatt biztosítás nélkül.

Gyermekápolási táppénz meghosszabbítása méltányossági alapon

2010. január 1-jétől az egészségbiztosító méltányosságból az előírtnál több napi gyermekápolási táppénzt állapíthatna meg azok részére, akik a gyermekük betegsége folytán erre rászorultak. A súlyosan beteg gyermekek gyógyulásához nem feltétlenül elegendő a törvényben biztosított időtartam (a gyógyulás sok dologtól függ, pl.: a gyermekek száma, kora), így előfordulhat, hogy a szülő nem tudja gyermekét ápolni, vagy a jogszabályokat kijátszva saját jogán megy táppénzre, vagyis a foglalkoztatónak kell kifizetnie a biztosított után a táppénz hozzájárulást.