A tavaly ősszel begyűrűzött pénzügyi válság és a gazdasági recesszió érzékenyen érinti a lakosságot. Nőtt a munkanélküliség, csökkent a fogyasztás, és romlott a háztartások hitel-visszafizető képessége, de változtak a pénzintézetekkel, illetve a pénzügyi és biztosítási termékekkel kapcsolatos percepciók, igények és termékhasználati szokások is. Friss felmérésében a BellResearch kutatócég a válság hatásait vizsgálta azon mintegy 2,9 millió, folyószámlával rendelkező hazai háztartás körében, amelyben a háztartásfő 18-64 éves.

Az eredmények szerint a vizsgált háztartások 43 százaléka saját bevallása szerint éppen csak kijön a jövedelméből, minden hatodiknak [16 százalék] hónapról hónapra anyagi problémái vannak, 2 százalék pedig kifejezetten nélkülözésekkel küzd. A jelenlegi anyagi nehézségek - valós vagy vélt - okai között a legtöbben [62 százalék] a válságot jelölték meg.

A recesszió negatív hatásaira a háztartások nagy többsége, 71 százaléka reagált költéseinek visszafogásával, és további 14 százalékuk tervez hasonló lépéseket. A családok spórolnak, ahol tudnak: legtöbben [a kiadást csökkentők mintegy kétharmada] az utazásra, nyaralásra fordítandó összeget húzzák meg, de közel ugyanennyien fogják vissza költéseiket a ruházkodásban, illetve a szórakozás és a kultúra területén is, és sokan [42 százalék] halasztják el nagyobb összegű vásárlásaikat.

A kiadások visszafogásához képest a bevételeket jóval kevesebben próbálják növelni - mutatnak rá a BellResearch elemzői. Másodállást vagy többletmunkát az érintettek negyede vállal vagy vállalna, hasonló hányad korábbi megtakarításait éli fel. Minden tizedik háztartás banki hitelfelvétellel, ugyanennyi életbiztosítások felmondásával igyekszik enyhíteni a válság hatásait, míg rokontól, baráttól ennél kevesebben kérnek kölcsön, és vagyontárgyak eladása is csak elvétve jön szóba.

A "válságstratégia" részeként a többség nem tervez olyan kiadást, ami számottevően befolyásolná a családi költségvetést. Igaz, a vizsgált háztartások 60 százalékának van már valamilyen hitele, a havi törlesztés a legtöbb esetben meghaladja a 25 ezer forintot. Jelentős, nagyobb összegű tervezett kiadásait a nagy többség kizárólag önerőből oldaná meg, ami mögött a jelenlegi hitelkonstrukciók bizonytalansága és drágulása, illetve a kivárás és a kockázatkerülés áll.

Befektetéseikben és megtakarításaikban a háztartások kockázatkerülőbbek, a termékek mérlegelésénél megnőtt a hozzáférés időtartama és a valutanem jelentősége is: inkább az alacsonyabb hozamú, de biztonságos befektetések vagy megtakarítások vonzóak, de azok is inkább rövid, mint hosszú távon. A biztosítások terén - bár a háztartások 80 százaléka nem tervezi, illetve veszteségek nélkül nem is igen tudja csökkenteni ez irányú kiadásait - nem várható a lakossági állomány növekedése. Az életbiztosítással rendelkező háztartások háromnegyede egyébként kisebb-nagyobb mértékben elégedetlen biztosítójával, ami nyilvánvaló összefüggést mutat a unit-linked konstrukciók elmúlt egy évben tapasztalt mélyrepülésével, negatív hozamaival.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a válság - egyfajta pozitív mellékhatásként - a családi gazdálkodás tudatosabbá válását is magával hozta. A háztartások bő kétötöde már korábban is többé-kevésbé megtervezte költéseit, de 12 százalék kizárólag a válság óta teszi ezt. Sajnálatos viszont, hogy a fennmaradó több mint 40 százalék továbbra is ad hoc módon, különösebb tervezés nélkül gazdálkodik.