Vény nélkül kapható gyógyszerekre átlagosan a háztartások 70 százaléka fordít. A fiatalabbak, magasabb jövedelműek körében jellemzően magasabb ez az arány, de az idősebb esetében is 60 százalék felett van.

Mind kutatási szempontból, mind a Magyar Gyógyszerészi Kamara álláspontja szerint figyelemre méltó, hogy a vény nélkül kapható készítményekre költők aránya a fiatalabb korosztályok körében magasabb. A beszerzés esetükben egyaránt összefüggésébe hozható az öngyógyítás, a preventív gondolkodás gyakori előfordulásával. A krónikus betegek közel 70 százaléka vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerekre is költ egyidejűleg, míg 40 százalékuknál e két kiadási tétel mellett a gyógyhatású készítmények is rendszeresen jelen vannak.

A vényköteles gyógyszerekre költők aránya 2006 óta lassú csökkenést mutat, hiszen míg akkor arányuk 85 százalék volt, addig 2007-ben 84, majd tavaly illetve idén 82 százalékot mutat. A vény nélkül kapható gyógyszerek esetében sokkal erőteljesebb visszaesés figyelhető meg, 2006-ban a lakosság 79 százaléka vásárolt ilyen készítményeket, míg idén 70 százalékuk.

Egy magyar háztartás vényköteles gyógyszerekre havonta átlagosan 6 600 forintot költ, míg ugyanez az összeg recept nélkül kapható gyógyszerek esetében 2 100 forint.

A krónikus betegek átlagosan 9 300 forintot költenek receptköteles gyógyszerükre, és ha figyelembe vesszük a receptköteles és recept nélkül kapható gyógyszerekre együttesen költők arányát, megállapítható, hogy 10-ből 7 beteg minden hónapban, átlagosan 11 600 forintot költ kizárólag gyógyszerekre (vényköteles illetve vény nélküli termékekre együttesen).

A demográfiai bontások alapján a gyógyszerköltések összege a községekben is magas, vagyis a kisebb falvak lakói számára kiemelt probléma a gyógyszerterhek emelkedése. A Szinapszis Egészségügyi Piackutató Tanácsadó Kft felmérése alapján a lakosság vényköteles gyógyszerterhei összességében több mint 70 százalékkal emelkedtek 3 év alatt! A krónikus betegek receptköteles gyógyszerköltése 2007-ben 7400, majd 2008-ban 9500 forint körül alakultak.

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a lakosság gyógyszerterhei nem növelhetőek tovább. Különösen az idős, alacsony jövedelműek körében ez már most is jelentős, megközelíti a 10 ezer forintot. A jelentős kiadások felvetik a közgyógyellátás jelenlegi rendszerének újragondolását, illetve magában hordozzák azt az üzenetet, amelyet a döntéshozóknak minden esetben mérlegelniük kell a gyógyszerár támogatás rendszert érintő változások bevezetése esetén, számolni kell a változások lakossági terhet növelő következményeivel.