A GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal idén tavasszal ismételten felmérte az európai – így szűkebb régiónk – valamint az amerikai háztartások vagyoni helyzetét, a leggyakoribb befektetési formák jelenlegi és jövőben várható pozícióját, valamint azt is, hogyan alakulnak a lakosság megtakarításra vonatkozó várakozásai.

A felmérés eredményei szerint tízből három európainak egyáltalán nincs megtakarítása (34%). Ez az arány a lengyeleknél és hazánkban a legnagyobb, a lakosok 74%-ának nincs megtakarítása. Az Egyesült Államok képviseli a másik végletet, ott a döntő többség rendelkezik megtakarított vagyonnal.

Igénybe vett befektetési formák: a bankbetét és az életbiztosítás az első két helyen

Európában a megtakarítással rendelkező lakosság háromnegyede bankbetétben tartja pénzét. A második helyen az életbiztosítások szerepelnek, a megkérdezettek 43 százaléka tartja ebben a típusú megtakarításban vagyonát. Részvényekben és részvényalapú befektetési alapokban az európaiak 29 százaléka gyarapítja megtakarítását, nyugdíjalapokban egynegyedük, kötvényekben pedig 12 százalékuk.
Közép-Európában nem jellemző, hogy a megtakarítók értékpapírban tartanák vagyonukat – sem a kockázatosnak tekinthető részvényekben, sem a biztonságosabb kötvényekben. Emellett azonban az egész kontinenshez hasonló preferencia sorrend figyelhető meg a régióban, habár az egyes befektetési típusokban kevesebb megtakarító tartja vagyonát. (Bankbetét: 56%, életbiztosítás 24%, nyugdíjalapok 23% és emellett jelentős az egyéb kategória aránya 24 százalékkal.)

Magyarországon kevésbé kiegyenlített a befektetési portfólió. Az összes megtakarító közül honfitársaink több mint fele (62%) a megtakarított vagyonának nagy részét bankbetétekben tartja, életbiztosításba 25 százalékuk, nyugdíjalapba 12 százalékuk, részvénybe és/vagy részvényalapba pedig mindösszesen 10 százalékuk fekteti be megtakarításait.

Befektetési preferenciák: a többség a bankbetétet választaná

Arra a kérdésre, hogy a magánbefektetők mely befektetési formákat részesítenék előnyben, ha rendelkezésükre állna 50 000 euró – közép-európaiak számára 25 000 euró –, a megkérdezettek egybehangzóan a bankbetéteket választanák első helyen. Összesen tízből közel minden harmadik válaszadó, hazánkban minden negyedik választaná ezt az opciót.

Megtakarítási várakozások

A jövőbeli, az elkövetkező 12 hónapra vonatkozó várakozásokat firtató kérdésre kapott válaszok szerint kontinensünkön tízből négyen (41%) gondolják úgy, hogy sokkal kevesebbet vagy valamivel kevesebbet fognak megtakarítani. Valamivel magasabb arányt (47%) képviselnek azok, akik várhatóan ugyanannyit fognak félretenni. Ezzel szemben az amerikaiaknak csak egynegyede pesszimista, 38 százalékuk pedig kifejezetten optimista a következő időszak megtakarításait illetően.

Megtakarításokra vonatkozó várakozások a következő 12 hónapra (%)

A magyarokra ebben a kérdésben az európai pesszimizmus a jellemző: minden második honfitársunk várhatóan kevesebbet, 44 százalékuk pedig ugyanannyit fog tudni megtakarítani. Ebben a kérdésben számottevő különbség van az egyes korcsoportok között: a fiatalabb, 14-29 éves korosztály több mint fele (59%) arra számít, hogy ugyanannyit tud majd megtakarítani, mint korábban, viszont az 50 éven felüliek közül minden második (45%) honfitársunk úgy látja, csekélyebb összeget tud majd félretenni.

„Összességében mérséklődött a társadalmi pesszimizmus a megtakarítási várakozásokat illetően. Tavaly például hazánkban még tízből nyolcan számítottak a megtakarításaik rövidtávú (12 havi) csökkenésére, addig idén tavasszal tízből öten vélekedtek így. A többi vizsgált térségben is enyhült a borúlátás, bár igaz, hogy közel sem volt annyira jellemző, mint nálunk” – összegezte a változásokat Kozák Ákos.