A gazdasági válság rámutatott arra, hogy a magyar lakosság pénzügyi ismeretei hiányosak, a személyes pénzügyekkel kapcsolatos döntéseiket a megfelelő háttérismeretek, továbbá sok esetben a felmerülő kockázatok gondos mérlegelése nélkül hozzák meg.

"A pénzügyi ismeretek fejlesztésének évek óta kiemelt jelentőséget tulajdonítunk. A MegtakarítOK Program célja a hazai megtakarítási hajlandóság fejlesztése - nyilatkozta Soós Csaba, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese.  Már azt is konkrét eredménynek tekintjük, ha a megtakarítás fontosságának témaköre bekerül a hazai közbeszédbe, hiszen a kampány célja a figyelemfelkeltés és a szemléletformálás. Ezért szeretnénk, ha a következő hónapokban további, a téma iránt fogékony szervezetek is csatlakoznának a programhoz és segítenének annak országos mozgalommá fejlesztésében."

A GfK a program egyik sarokpontját jelentő, negyedévente publikált Megtakarítási Index kutatási hátterét biztosítja.

Megtakarítási Index

Az idén márciusban, reprezentatív mintán elvégzett Raiffeisen-GfK Megtakarítási Index kutatás során ezer, 15-69 év közötti magyart kérdeztek meg megtakarítási szokásaikról. A kutatás célja a lakossági megtakarításokkal kapcsolatos tényadatok, attitűdök valamint a jövőbeli várakozásokkal kapcsolatos vélemények monitorozása, illetve az így szerzett adatok egy komplex mutatószámba sűrítése volt.

"Több, egymástól független felmérés megerősítette, hogy Magyarországon a pénzügyi kultúra nemzetközi összehasonlításban nem éri el a kívánatos szintet. Különösképpen kevés ismerettel rendelkeznek honfitársaink a megtakarítási termékek terén. Ezért is kiemelten fontos, hogy e fejlesztendő terület folyamatait rendszeresen nyomon kövessük, és megfelelő következtetéseket vonhassunk le különböző akciók, programok sikerességét illetően" - nyilatkozta Bacher János, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója.

Csak egytized tervez megtakarítást

A 0-100 skálán mért, és jelenleg 39,2-n álló index háttéradataiból kiderül: jelenleg csak minden negyedik magyar rendelkezik megtakarítással, amelyet jellemzően (50%) bankbetétben tartanak, és elsősorban váratlan kiadásokra (30,5%), a gyermekek támogatására (20,3%) és nyugdíjas éveikre (15,3%) gyűjtenek. 

A következő 12 hónapban a válaszadók mindössze egytizede tervez újabb megtakarításokat, 70% szerint pedig ez alatt az idő alatt az eddig félretett pénzéhez is hozzá kell nyúlnia. Ennek legfőbb oka az, hogy a megkérdezettek mindegy 67%-a jövedelemcsökkenéssel számol a következő egyéves periódusban. Ugyanakkor a válaszadók több mint egynegyede (27%) úgy véli, hogy akár 5 000 Ft feletti összeget is meg tudna takarítani minden hónapban, ha jobban odafigyelne a költéseire, és 58%-uk azt állítja, hogy még ebben az esetben sem tudna félretenni.

Értékpapírral, pénzügyi befektetéssel a lakosság mindössze 20%-a, nyugdíj-előtakarékossággal, illetve életbiztosítással pedig további 19% rendelkezik. A magyarok 10%-a továbbra is készpénzben takarít meg, 1%-uk pedig más, alternatív formáját választja a takarékoskodásnak.

A kutatás szerint ugyancsak egyértelmű kapcsolat van az iskolai végzettség, az életkor, a pénzügyi ismeretek, és a megtakarítási szokások között. A leginkább takarékosnak a 60 év feletti, E státuszú, azaz saját vállalkozásból élő, főiskolai, egyetemi végzettséggel és széles pénzügyi ismeretekkel rendelkező hölgyek bizonyultak. A legkisebb megtakarítási hajlandóságot a 15-19 év közötti tinédzsereknél, és az alacsony iskolázottságúaknál mérték. 

A kutatásban résztvevők szerint az alacsony megtakarítási kedv elsődleges oka az, hogy a havi rezsi és a mindennapi kiadások (64%) után nem marad félretenni való pénz.

Egy hirtelen jött nagyobb összeget (örökség, lottónyeremény) a megkérdezettek közel harmada (31%) lakásfelújításra fordítana, ugyancsak közel egyharmaduk (29%) pedig bankba tenné, hogy kamatozzon.