Én azt mondom, egyiknek sincs fogalma, mi lesz holnap. Úgyhogy inkább tanulj a válságból, ne tippelgess.

Talán az alábbi adat meggyőz: egy kutatás szerint 1984 és 2004 között az átlagos amerikai részvénypiaci befektető 3.7%-os éves hozamot ért el. Ezen idő alatt az amerikai részvényindex 13.2%-ot hozott évente átlagosan. Inflációval korrigálva ez 100 dollár befektetése esetén az átlag számára 13 dollár összhozamot jelentett az időszak végi értéken, míg aki csak "bent felejtette" a pénzét 20 évig, annak 491 dollár hozamot jelentett: 43x többet.

Mi az oka?

Bármennyire is szeretnénk, nem vagyunk okosabbak a többieknél. Nem valószínű, hogy nagyobb tőzsdei hozamot érünk el, mint a szomszédunk, még ha minden nap figyeljük is a BUX-ot, akkor sem. Ezért inkább megéri, sőt: fő cél kell hogy legyen a befektetési költségeink csökkentése. Mit jelent ez? Kevesebbszer adni-venni. Miért? Mert ahányszor nyereségesen adunk el valamit, 20% adót kell utána fizetni + jutalékot a brókernek és/vagy a banknak.

Ha már túl vagy azon a szakaszon, hogy minden hónapban félre teszel, és van valamennyi befektetni való pénzed, mindenki rád száll: a biztosítási ügynökök unit-linked biztosításokkal támadnak, a bankosok javasolják, hogy vedd ki az egyik alapból és tedd a másikba, a brókered hív a tuti tippel, hogy most kell OTP-t adni es MOL-t venni.
Hát persze, mindegyik akkor kap jutalékot, ha tranzakciót végzel, vagyis újra befekteted a már befektetett pénzed. És vajon miből kapja a jutalékát? Hát a Te pénzedből.

Nem azt mondom, hogy nem kell a befektetéseket átcsoportosítani, de csak óvatosan! Ritkán kell átcsoportosítani, és jobban kell figyelni a költségekre. Neki kell indulni, és keresni olyan szolgáltatót, amely az alábbiak kiszámolása után a legalacsonyabb költségeket kínálja:

1. Minimálisat, vagy egyáltalán nem számít fel azért díjat, hogy a hosszú távú befektetéseid kezelje. Ha egy banknál minden évben 0.2%-a a tőkédnek az értékpapírszámla vezetésre megy, az hatalmas összeg és potenciális a kamatos kamat veszteség 10-20 év alatt! Van olyan bróker es bank, akinél ez 0%!
2. Keresd meg azt, aki lehető legolcsóbban kínálja egy adott befektetés megvásárlását. Minél olcsóbban veszel meg pl. egy befektetési alapot, annál több pénzed marad befektetni. Ugyanazt az alapot más-más bank azonban más-más vételi es eladási jutalékkal árulja. Érdemes körülnézni, és 10-20 évre az előző ponttal együtt kiszámolni, mikor jársz jobban.
3. Részvény befektetési alapok helyett érdemes indexkövető ETF-eken elgondolkodni. A befektetési alapok évente rengetegszer adnak-vesznek, és nem múlják felül a benchmarkjukat (Benchmark=a viszonyítási alap, amit legalább el szeretnének érni).
   Az ETF-ek legalább a költségeket minimalizálják, és a benchmarkot hozzák. Tulajdonképp az indexkövető ETF a passzív befektetés csúcsa: mindig automatikusan ad-vesz, de csak azért, hogy lekövesse az indexet, nem azért, mert egy befektető jós úgy érzi, hogy most majd a Richter lesz a tuti a következő fel évben. Pl. a BUX ETF pontosan annyit fog emelkedi, mint a BUX. Csökken a kezelési és a bróker költsége az alapnak, tehát nő a nálad maradó pénz!

Az a helyzet, hogy ETF-imádóvá kezdek válni, de még keresem, hol tudom ezt a legkedvezményesebben hosszú távon megvalósítani. Ha megtaláltad a módját, kérlek szólj (e-mail vagy meg inkább komment), mert meg keresem! :)