A tanácstalan befektetőknek kínál szintén egy könnyen érthető, de szakmailag sokkal megalapozottabb megoldást az életciklus alap, amiről szó esett a Portfolio.hu és Nyika nyugdíjkonferenciáján is, és amelynek számos változatát a "Vedd meg és ne foglalkozz vele többet!" ajánlással kínálják ma már az Egyesült Államokban, és hamarosan megjelenhetnek Magyarországon is.

Az elkövetkező időszak egyik meghatározó befektetési alap terméke a nemzetközi piacon a céldátumra optimalizált életciklus alap lehet (angolul: Target-date Fund).
A konstrukció választ ad arra a lakossági igényre, hogy a nyugdíjcélú megtakarítását a befektetési időszak elején még magasabb hozamot biztosító befektetésekben, a végére viszont egyre biztonságosabb eszközökben kezeljék. A termékek hazai térnyerése előtt még számos kérdés és kihívás áll.

A nemrégen bevezetett és a válság kapcsán egyből módosított nyugdíjpénztári választható portfoliós rendszer egyszerű megoldást kínált arra a szakmai berkekben jól ismert szükségszerűségre, hogy az egyéni hosszú távú megtakarítások összetétele az időtávval és a szakmailag ehhez rendelhető befektetési célokkal harmonizáljon.

A nyugdíjra előtakarékoskodó emberek dilemmája, hogy mindenki sajátos élethelyzettel rendelkezik, amely különbözik a többi emberétől, és ahhoz, hogy optimális öngondoskodási programot követhessen, saját egyéni életpályájára kellene optimalizálni a befektetési stratégiáját. A piacokon viszont egyedi kockázatú értékpapírok, illetve szabványosított kollektív megtakarítási eszközök, például befektetési alapok léteznek, amelyekből saját magának kellene összeraknia megtakarítási programját. Erre viszont kevesen alkalmasak és hajlandóak.
Az egyénre szabás lehetősége folyamatos igény a befektetők részéről, viszont nem könnyen kivitelezhető. Az egyik szempontot, a megtakarítás felhalmozási időszakát a céldátumra optimalizált alapokkal egyénesíteni lehet, ami az első lépés a személyre szabhatóság útján.

A magyarországi magán nyugdíjpénztárak esetében a kötelezően választható portfólió rendszer bevezetése éppen az egyéni életpályára szabhatóság igényét próbálta kiszolgálni, egy még egyszerűbb, három portfóliós rendszer bevezetésével.
Nálunk a jogszabály határozta meg, hogy a nyugdíjpénztári tag megtakarítása a hátralévő befektetési időszakának hossza alapján milyen kockázatú portfólióba kerüljön, ha önmaga nem akar erről aktívan dönteni. Ebben a konstrukcióban nem a portfólió változik az idő függvényében, hanem a befektető pénze vándorol egy előre meghatározott program szerint a portfóliók között, függően a nyugdíjas korig hátralévő futamidőtől. Végső soron a választható portfóliós rendszer is egy, a megtakarítás hátralévő futamidejére optimalizált életciklus alapot modellez, eléggé elnagyoltan.

A befektetések személyre szabása a piaci fejlődés új iránya annak a figyelembe vételével, hogy az egyedi lakossági megtakarítók minél kevesebb döntéshozatalra kényszerüljenek a befektetések kialakításában, vagy a különböző kockázatok kezelésében.
Az alap kezelőjének kell a befektetési és piaci kockázatokat kezelnie az ügyfeleik számára a termék életciklusa alatt, és hogy ezt a szolgáltatók mennyire az ígéreteiknek megfelelően végzik, azt pedig a pénzügyi felügyeleteknek kell a megtakarítók érdekében ellenőrizniük.

Amennyiben a hazai nyugdíjpénztári rendszer, illetve az öngondoskodás más intézményi formái fennmaradnak, a céldátumra optimalizált alapok megjelenése elkerülhetetlennek látszik, és a mai választható portfólió megoldásnál egy sokkal inkább ügyfélbarát és egyénre szabható megoldás is kialakítható lesz. Elvitathatatlan erénye lehetne a konstrukció hazai térnyerésének, hogy mindenképpen a helyes megtakarítási szerkezet és ügyfélportfolió kezelés irányába tolhatja a rendszert és a hazai megtakarítói társadalmat.