Közép-Európa EU-tagországaiban öt lakosból négy banki ügyfél, Délkelet-Európában ez csak a lakosok feléről mondható el – derül ki a GfK 14 kelet és közép-európai országban nemrégiben végzett felmérésből. A régió országai e téren jelentős eltérést mutatnak. Ausztriában és Szlovéniában például szinte minden 15 évesnél idősebb ember ügyfele valamelyik pénzintézetnek. Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Horvátországban, Szlovákiában és Ukrajnában ez az arány 80 százalék feletti.

Rendkívül népszerű a folyószámla

Egyértelmű változás figyelhető meg az újonnan igénybe vett banki termékek terén és a termékek használatában. Még mindig a folyószámla a legnépszerűbb termék, amely érthető, hiszen sokan semmilyen kiegészítő szolgáltatást nem vesznek igénybe a folyószámlájukhoz, amely viszont szinte minden más termékhez alapfeltétel. Az elmúlt években egyetlen más termék ügyfélköre sem nőtt ehhez hasonló mértékben. De a nyugateurópai piacokhoz képest még mindig sokkal alacsonyabb a folyószámlával rendelkezők aránya a kelet-közép-európai régióban.

Szűkülő megtakarítási lehetőségek

Jelentős változás tapasztalható a megtakarításhoz és a befektetéshez való viszonyulás terén. Ausztriában a megkérdezettek 40%-a válaszolta, hogy a következő 12 hónapban félre tud tenni, Magyarországon ezt a válaszadók 17%-a valószínűsítette. A többi kelet- és közép-európai országban 2009-ben jelentősen csökkent azok aránya, akik hajlandóságot éreznek a megtakarításra és mindezt meg is tudják tenni (Bulgáriában például mindössze 6%!).

- Általában véve elmondható, hogy a régiónkban a rendelkezésre álló pénzösszegeket inkább elköltjük, mint félretesszük, vagy befektetjük. Ezzel szemben Magyarországon éppen 2009-ben ugrott meg a banki megtakarítások aránya a pénzintézetek intenzív reklámkampányainak, a vonzó betéti kamatokat kínáló akcióknak köszönhetően – mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

A megtakarítás és a befektetés népszerű formái

Minden vizsgált országra jellemző, hogy a lakosság tartalékol a nehezebb időszakokra, sok esetben a napi szükségletek ellátására is: például, ha elromlik a mosógép vagy az autó. Ezért egyre népszerűbbek azok a számlák, amelyekről bármikor felvehető pénz.

A második jelentős tétel a gyermekek támogatása (a középiskola és a továbbtanulás időszakában egyaránt), illetve Magyarországon egyre fontosabb a nyugdíjas évekre való takarékoskodás.Nem véletlen, hiszen itthon nincsenek egyéni nyugdíjszámlák a felosztó-kirovó rendszer miatt. Azt osztja szét az állam, amit beszed és úgy, ahogy éppen a lehetőségek és a politikai engedi. A 13. havi nyugdíj jó példa arra, hogy milyen hektikusan tud változni a nyugdíj összege. Ezt a fiatalok közül sokan felismerték és takarékossággal igyekeznek védekezni ellene.

Mélyponton az értékpapírok iránti érdeklődés

A 2009-es év másik fontos eredménye, hogy jelentősen lecsökkent a bizalom a megtakarítás és a befektetés alternatív és fejlettebb típusai iránt. A korábbi előrejelzések azt jósolták, hogy a 2010-es évek első felében jelentősen nő az értékpapírok népszerűsége, de a válság évében megtorpant ez a tendencia. Bár az elmúlt években megnőtt az érdeklődés az említett alternatív befektetési formák iránt, a részvényekbe és kötvényekbe történt konkrét befektetések száma jelentősen visszaesett.

Ennek elsősorban pszichológiai okai vannak, egy válság sohasem csak pénzügyi, az alapvető értékek is átértékelődnek. A pénzügyekhez kevésbé értők is tudják, hogy míg egy ingatlan vagy például egy aranytárgy évezredek óta érték, addig egy papírdarab ma ér valamit, holnap már talán nem.