A statisztikák világszerte azt mutatják, hogy az összes bejelentett káresemény 14 százalékában biztosítási csalás történik. Hazánkban a jogosulatlan kárkifizetések több tízmilliárd forintot tesznek ki évente. Az ügyfelek gyakran végig sem gondolják, hogy a biztosítási csalás bűncselekmény, és ha a biztosító feljelentést tesz, annak Magyarországon akár 10 évig terjedő szabadságvesztés is lehet a következménye.

„A legtöbb biztosított úgy tekint a biztosítási csalásra, mint olyan bűncselekményre, ahol nincsenek áldozatok, hiszen gazdasági veszteség egyedül a biztosítótársaságokat éri. Ez a nézőpont azonban távolról sem helyes. A biztosítási csalások valamennyiünket érintenek. Ha a csalások felderítetlenül maradnának, elkerülhetetlen lenne a biztosítási díjak emelkedése. A biztosítási matematikusok ugyanis kénytelenek lennének az ilyen soha meg nem történt balesetekre, illetve a súlyosabbnak beállított balesetekre kifizetett kártérítési összegeket is számításba venni.” – mondja Horváth László, a Generali biztosításvizsgálati csoportjának vezetője.

A statisztikák világszerte azt mutatják, hogy a biztosítási csalásokkal leginkább érintett üzletág a gépjármű-biztosítási terültet. Habár a gépjármű-biztosításoknál a csalások előfordulása nem köthető kifejezetten márkákhoz, az értékesebbek, mint a Mercedes, Volkswagen, BMW vagy Audi más gépjárműtípusokkal összehasonlítva gyakrabban bukkannak fel a biztosítási csalások aktáiban, mivel a drágább gépjárműtípusok esetén a kifizetett kárösszegek is nagyobbak.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az olcsóbb márkákkal nem követnek el csalásokat. Magyarországon a Suzuki személygépkocsikhoz köthető esetek száma volt az egyik legkiemelkedőbb. 1994 végétől 2 év alatt 500 casco lopáskárt jelentettek be biztosítótársaságunknál Suzuki személygépkocsikra. 1995-ben már 6 százalék volt a lopásgyakoriság ezekre az autókra. A biztosító vizsgálati csoportja a rendőrséggel együttműködve vizsgálta a gyanús eseteket, mely során kiderült, hogy a legtöbb alkalommal fiktív autólopásokról volt szó. Sokszor a gépjárművet a tulajdonos tudtával/ megbízásából külföldre vitték, és ezt követően jelentették be a lopáskárt. A rendőrség 60 fő gyanúsított ellen csalás miatt folytatott eljárást, melynek során az „ellopott” járművek 10 százalékát megtalálták és visszaszállították külföldről. 1997-re a Suzuki márkájú autók lopásgyakorisága 6 százalékról 1 százalékra csökkent!” – mondja Horváth László.

A gépjármű-biztosítási csalások leggyakoribb esetei megrendezett autóbalesetek, valós balesetek bekövetkezése után visszamenőleges időponttal megkísérelt biztosítási szerződéskötések, fiktív gépjármű javítási számlák benyújtásai, illetve a jogos igénynél magasabb összegű kártérítés igénylések. A magyarországi vizsgálati csoport 2008-ban több mint 200 biztosítási csalást derített fel, és a jogalap nélküli, elutasított kárigények összértéke 550 millió forintot (2 millió euró) tett ki.

A vagyonbiztosítások területén a gépjármű-biztosítások mellett a legtöbb csalási kísérlet a tűzkárokhoz kapcsolódik, mert az elkövetők úgy vélik, hogy a tűz minden bizonyítékot elpusztít majd, és így könnyen hozzájuthatnak a nagy összegű kártérítésekhez. Az életbiztosítások tekintetében elkövetett csalásoknál gyakori a fiktív testi sérülésekre benyújtott kárigény, az orvosi dokumentációk meghamisítása, a súlyosan beteg biztosítottra megkötött életbiztosítások, illetve a lényeges körülmények szándékos eltitkolása.

„Az idei évben vezetünk be társaságunknál egy olyan „biztosítási csalás analitika” rendszert is, mely elemzi és értékeli a bejelentett káreseményeket, és a megfelelő kritériumok alapján azonnal jelzi a vélhetően gyanús eseteket, ezzel is segítve a visszaélések kiszűrését és felderítését.” - jegyzi meg Horváth László.

Néhány eset a közép- és kelet-európai országokban elkövetett biztosítási csalások közül:

• Nagy összegű életbiztosítás megkötését követően egy asszony 2006-ban kárigényt nyújtott be Magyarországon azzal, hogy férje egy görögországi nyaralás során szörfbalesetben életét vesztette a tengerben. A kedvezményezett feleség több biztosítótársaságnál számos életbiztosítást kötött, összesen közel 100 millió forint (376.000 euró) értékű haláleseti szolgáltatással. A szolgáltatási összegek kifizetését minden biztosító elutasította és magánnyomozót kértek fel az eset kivizsgálására. A magánnyomozó megállapította, hogy a biztosított, aki állítólag életét vesztette, valójában egy farmon él Csehország vagy Szlovákia területén. A rendőrség a férfit és cinkostársait letartóztatta és Magyarországon vádat emeltek ellenük. A Generali által kifizetendő összeg közel 20 millió forint (75 000 euró) lett volna.

• Csehország egy kieső részén egy Renault sofőrje fának ütközött. Habár az autó csúnyán összetört, a vezető sértetlenül szállt ki az autóból. Azonnal telefont ragadott, és fél óra múlva az összetört autót vontatóra rakták, majd sietve távoztak a helyszínről. Másnap a vontató az összetört Renault-val és annak sofőrjével visszatért, és lerakta az autót ugyanahhoz a fához, ahol előző nap a baleset történt. A sofőr ismét telefont ragadott, csakúgy, mint előző nap. Nem sokkal később ki is érkezett a rendőrség egy másik vontatóval. Hogy mire volt jó ez az egész? Amikor az autó vezetője fának ütközött, alkohol hatása alatt állt. Tudta, hogy kártérítési igényét így a biztosító elutasítja, és cascója egy fillért sem fizet majd. Másnap, amikor az alkohol kiürült a szervezetéből, visszatért a helyszínre, és ezúttal nem egy vontatós barátját, hanem a rendőrséget hívta. Azt azonban nem vette észre, hogy az esetnek - mindkét nap - szemtanúja is volt, aki a sofőr viselkedését felettébb furcsának tartotta...

• 2009-ben Romániában egy közalkalmazottként dolgozó BMW-tulajdonos 8 000 euró összegű kárigényt nyújtott be a Generalihoz. Elmondása szerint a baleset úgy történt, hogy egy Citroen beleszaladt hátulról és nekilökte őt egy kerítésnek, melynek következtében a BMW eleje és hátulja is összetört. Minden javítást egy olyan szerviz végzett, mellyel a Generali korábban nem állt kapcsolatban. Az alapos vizsgálat során a Generali kiderítette, hogy a szerviz tulajdonosa maga a BMW tulajdonosa volt, míg a Citroent vezető személy az ő egyik alkalmazottja. A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a gépjármű elején található sérülések közel egyévesek voltak, és azok javítását egy másik biztosítótársaság már megtérítette. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a balesetben résztvevő Citroent néhány nappal korábban vásárolták, azt is a Generalinál biztosították, és a Citroen tulajdonosa is bejelentette már kárigényét a biztosítóhoz.