Bizonyos szempontból minden vásárlás tudatosnak számít, hiszen a vevő igyekszik a saját szempontjait figyelembe véve optimális döntést hozni.

Ami mégis megkülönbözteti a hétköznapi vásárlót a tudatos vásárlótól, az az, hogy az igazán tudatos vásárló saját érdekei mellett figyelembe veszi tevékenységének (vásárlásának) természetre és a társadalomra való hatását is. A tudatos vásárló a magyar gondolkodásban is megjelent etikus vállalat célközönsége. Mindkét réteg erősödése Magyarországon a társadalmi felelősségvállalás egyre intenzívebb jelenlétét mutatja.

A vizsgálat első szakaszára adott válaszok az elvárt eredményt hozták: az aktív, városi (budapesti), jobb módú, magasabb végzettségű fiatal felnőttek több jótékonysági tevékenységet is folytató vállalatot tudtak megnevezni. Ugyanakkor a lakosság 68%-a egyáltalán nem ismer semmiféle vállalati támogatói tevékenységet.
A konkrétan megnevezett adományozó cégek névsorát nézve az adományozás hatékony kommunikációjának hiányát mutathatja, az, hogy sokféle bontásban az alábbi cégek bukkannak elő: Danone, MOL, OTP, Pannon, T-COM, Vodafone.

A közgondolkodásban a tudatos vásárlás fogalmának egyre erőteljesebb jelenlétét mutatja az a tény, hogy a felmérés szerint a kérdezettek egyenlő ár esetén közel fele (49%), magasabb ár esetén minden ötödik lakos azt a terméket venné, amellyel egyben támogathat valamilyen jó ügyet vagy civil szervezetet.

A felmérés utolsó része azt mutatja, hogy a civilek némileg szkeptikusan állnak a cégek adományozói tevékenységének valódi céljához, 68%-uk említi első vagy második helyen, hogy elsősorban a vállalat arculatát akarják erősíteni és csak 46%-uk gondolja úgy, hogy valóban a rászorulókon akarnak segíteni .
Az is kiderül a kutatásból, hogy nálunk minden harmadik lakos gondolja úgy, hogy ha egy vállalat adományoz természetes dolog, ennek így kell lennie.

Egy kiegészítő kutatás szerint csak minden századik magyar lakos tartja hatékonynak és közel minden harmadik hatástalannak a hazai vállalatok adományozói tevékenységét.