Az energetikai szektor egyelőre nem tudja értelmezni a jogszabályokat, de elképzelhetően tartják, hogy egyes cégek kivonulnak a lakossági piacról. A kereskedők pedig attól tartanak, hogy multi láncok hagyhatják el az országot. A végeredmény nem kétséges: a fogyasztó mindenképpen rosszul jár.

Az élelmiszer-kereskedelemben dolgozók a nagy láncokat sújtó különadó miatt valószínűleg jövőre elbúcsúzhatnak néhány béren kívüli juttatásuktól és a fizetésük is legföljebb a kötelezően előírt minimális mértékben emelkedik majd. Többségük ugyanis eleve minimálbért visz haza. Az élelmiszerláncoknál százezren dolgoznak, csak a Tesco 23 ezer munkavállalót foglalkoztat.

Az összes érintett céggel tárgyalunk és a különadó miatt felül fogják viszgálni a juttatásokat, hogy ezzel is ellensúlyozzák a tehernövekedést - említette Dr. Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke. Az egyik legnagyobb cégnél a veszteségek miatt már idén is felfüggesztették a melegétel jegyek kiadását, kicsi az esélye, hogy jövőre újra bevezetik. Természetesen a dolgozók mellett a fogyasztók is megfizetik majd a különadó árát, hiszen hiába az árverseny, a veszteséges ágazat kénytelen lesz előbb-utóbb legalább részben áthárítani a terheket.

A szakszervezeti vezető szerint leállhat a nemzetközi láncok bolthálózat fejlesztése és lehet olyan cég is, amelyik kivonul Magyarországról, s ezzel sok munkahely meg is szűnhet. A hazai kisboltok pedig képtelenek felszívni az utcára került kereskedelmi dolgozók mindegyikét.

A dézsma típusú, indulatból hozott adót a közvéleménynek talán a nagyobb része még támogatja is, főleg ha a politika multiellenes hangulatot kelt, pedig a kisboltok mellett szükség van a korszerű nagyokra is - vélte Sáling. Az érdekvédő cáfolta azt az érvelést, hogy a különadó miatt az élelmiszerláncok nem nyúlnak a létszámleépítéshez. Ez nem jelent majd feltétlenül elbocsátást, hanem például a 8 helyett 4 órás, a több műszak helyett pedig csak egy műszakos foglalkoztatást. Sáling is hiányolta a szakmai egyeztetéseket és úgy látta, hogy foglalkoztatási és munkavállalói szempontokat egyáltalán nem vett figyelembe a kormány.

Négyszeresére is nőhet az élelmiszerláncok vesztesége a tavalyi tízmilliárdhoz képest. A szakemberek szerint az élelmiszerkereskedelem esetében nem lehet extraprofitról beszélni, hiszen a gazdaság korábban is a legkisebb nyereséget termelő ágazat volt. A múlt évben az ágazat a másfél milliárd forintos adófizetési kötelezettséghez képest a 30 milliárd forint különadó rendkívüli megterhelést jelent.

Az energia szektorban egyelőre nem tudják pontosan értelmezni az ágazatra kivetett különadóról szóló törvényt. Az általunk megkérdezett társaságok más-más módon fordítják le maguknak a szakemberek szerint sebtében összetákolt paragrafusokat. Az egyik cég szakértői arra jutottak, hogy az új adó - a korábban az energetikai cégekre terhelt úgynevezett Robin Hood-adóhoz hasonlóan - csak a nem lakossági üzletágra vonatkozik majd, mivel a lakossági áram- és gázdíjakat a kormány szabja meg, így ezen az üzletágon a cégeknek nem keletkezhet extra profitja, s az energia tarifák még az év közepén be is lettek fagyasztva. Így a háztartásoknak eladott energia gyakorlatilag hatósági áras. Más szakemberek viszont ezt olvasták ki a rendelkezésből: attól függetlenül, hogy a kisfogyasztók estében a kormányzat határozza meg a gáz- és áramárakat, és ezért ezekben a szegmensekben az energetikai vállalatok veszteségesek, az 1,05 százalék extra adót be kell fizetniük a cégeknek. Ez pedig egyes vállalatokat akár halálra is ítélhet. Miután a földgáz esetében például a lakossági piacon egy százalék a kormányzat által a kereskedőknek engedélyezett árrés. Egyes hozzáértők máris arról beszélnek, hogy a most kirótt különadó miatt több cég is eltűnik majd a lakossági piacról, ami tovább szűkíti a versenyt. Elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy ugyan átmeneti megoldásként alkalmazható a különadó, ám ezen adótípus 2012-re ígért megszüntetése után több százmilliárd forint lyuk tátong majd a költségvetésben, amelyet valahogyan be kell majd tömni.

Ludas Matyi és Döbrögi esete

Az energia ágazatra rótt különadóra ráillik a Ludas Matyi-adó elnevezés - jelentette ki egy szakember kérdésünkre válaszolva. A kormány ugyanis a földgáz esetében háromszor adóztatja meg ugyanazt a gázmolekulát. Egyszer megfizeti az extra közterhet az importőr, majd ugyanazt a gázforgalmazó nagykereskedő, és a végül a szolgáltatók is kénytelenek a kasszához járulni. Ugyanakkor azért is találó a Ludas Matyi-adó név, mert a különadó többszörösen is sújtja a cégeket. Egyrészt megcsapolja a bevételeiket, másrészt profit elvonás miatt csökkennek az energetikai cégek részvényeinek az árfolyamai, harmadrészt az extra adót befizető társaságok többsége kénytelen lesz lemondani a fejlesztések egy részéről, ami viszont csökkentheti a versenyképességüket.